Repülés Siem Reapbe, néhány nap Angkor, majd irány Thaiföld? Rengeteg utazó követi ezt az útvonalat, Angkoron kívül semmi mást nem nézve meg Kambodzsában, ami óriási hiba: sokkal többet tud nyújtani ennél ez a kis méretű ország! Íme a 10 legnagyobb élmény Kambodzsában, amik a Te bakancslistádra is fel kell, hogy kerüljenek!
Kambodzsa kis mérete ellenére tele van jobbnál-jobb és nagyobbnál-nagyobb élményeket nyújtó helyekkel és programokkal. Én már kétszer jártam ebben a nagyszerű országban, de még mindig nem volt időm mindenhez, amit a bakancslistámról szeretnék itt „kipipálni”; úgyhogy ha minden a terveim szerint alakul, akkor idén novemberben ismét megyek, két-három hétre. Ha ez valóban összejön, akkor biztosan ki fogok pipálni néhány pontot az alábbi listáról.
Íme a 10 legnagyobb élmény Kambodzsában:
1. Angkor felfedezése, kerékpárral (vagy akár robogóval)
Nehéz olyan, kambodzsai turizmussal foglalkozó listát találni, amelynek első helyén ne Angkor szerepelne, hiszen az ország – s egyben az egész térség – egyik legnagyobb attrakciójának számít a világ legnagyobb romvárosa, amely körül hatalmas a hype, viszont még így sem szokott csalódást okozni. Nem is részletezném, Angkort látni kell.
A legtöbb hasonló listán ugyanakkor a főbb templomok bejárásán túl alighanem a napfelkelte megtekintése szerepelne, mint kötelező program Angkorban, amely valóban gyönyörű és érdemes is rávennünk magunkat, hogy korán keljünk e miatt; mégis, számomra a hatalmas tömeg sokat ront az élményen – a hajnali időpont ellenére rengetegen veszik a fáradságot.
Szerintem sokkal maradandóbb élményeket kínál, ha kerékpárral vágunk neki Angkor templomai felfedezésének. A legtöbben tuk-tukkal teszik ezt, amit meg is értek: nevetségesen olcsó a tuk-tuk bérlés (egy teljes napra akár napi 20-25 amerikai dollár, amelyet 4-5 személy is megoszthat!); így viszont könnyű beleesni abba a hibába, hogy egyik templomból rohanjunk a másikba.
Egy sor váratlan meglepetés érhet út közben, ha lelassítunk:
Könnyen előfordul, hogy egy gyereksereg csatlakozik hozzánk valamelyik szakaszon, s az is szinte biztos, hogy összeszedünk legalább egy defektet, ami kevésbé ijesztő, mint azt az ember gondolná, hiszen úton-útfélen ki lehet javíttatni, olcsón és gyorsan. Egy útszéli bódéban, egy hideg sörrel a kezünkben várni, s közben gyerekekkel fényképezkedni, hogy a defektet a világ legkedvesebb kerékpárszerelőinek egyike megjavítsa sokkal nagyobb élmény, mint ahogy az most leírva hangzik. Az sem utolsó szempont, hogy egy kerékpár (vagy akár robogó) nagyobb szabadságérzetet nyújt, mint ha folyamatosan egy sofőrre lennénk hagyatkozva.
Ami Angkor bejárását illeti, az időoptimalizálás szempontjából a legjobb, ha a két opciót (kerékpárt és a tuk-tukot) kombináljuk, Angkorban egyébként is érdemes a 3 napos belépőt kihasználni, a távolságok és a helyszínek száma miatt vétek lenne csupán egy napot Angkorra szánni.
2. „Cambo Challenge”
Jó poénnak tartod a tuk-tukos utazást? Mit szólnál egy ezer kilométeres úthoz a kambodzsai vidéken, úgy, hogy TE VAGY A SOFŐR?!
Talán első hallásra őrültségnek hangzik, de a Large Minority nevű utazási iroda által szervezett kezdeményezés inkább őrületes, mintsem őrült: 2-3 fős, poénos öltözékbe beöltözött csapatok tuk-tukkal versengenek egymással Siem Reapből (Angkorból) indulva és a fővárosba, Phnom Penhbe érkezve, természetesen egy jó nagy kitérővel úgy, hogy út közben vicces és embert próbáló feladatokat is el kell végezniük, 9 nap alatt.
Ez a kép csak illusztráció, nem vettem részt a Cambo Challengen. Még.
Biztosan felmerül benned, hogy mennyire lehet biztonságos egy ilyen verseny, nos az – egyébként borsos – ár minden fontos aspektust tartalmaz: mind technikai-, mind egészségügyi ellátást a program teljes időtartama alatt, s a napi fáradalmakat igényes boutique hotelekben lehet kipihenni, úgyhogy a kényelemre sem lehet panasz. Ami az árat illeti, 1570 dollár – 408 ezer forint – egy főre és 2350 dollár – 610 ezer forint – két fő együttes jelentkezése esetén, ami abszolút nem olcsó, sőt, kifejezetten drága, viszont ez egy tipikusan „egyszer az életben élmény”, s mint olyan, az igazán bakancslistás programok ritkán olcsók. Ebben minden engedély, biztosítás, szükséges eszköz (gps, telefon, stb.), Angkor parkbelépő benne foglaltatik; sőt, a bevétel egy részét, 10%-ot jótékony célokra fordítanak a szervezők. Ezt én egyszer meg fogom csinálni, az biztos.
Ha érdekel a program, akkor felhívnám a figyelmed, hogy a szervezők Sri Lankán (tuk-tuk) és Indiában (riksa), a Fülöp-szigeteken (hajó), sőt, még az Amazonas-esőerdőben (kenu) is szerveznek hasonló versenyeket! Bővebb információt a cég honlapján találsz.
Megjegyzés: Én semmilyen juttatást nem kapok ezért a reklámért, a fenti leírás a saját véleményem, tényleg jó mókának tartom ezt a programot.
3. Tengerpartozás valamelyik Sihanoukville körüli szigeten
A magyar utazók körében a Kambodzsa partjainál található trópusi szigetek népszerűsége eltörpül a szomszédos Thaiföld szigetei mellett, pedig adottságaikban nagyon hasonlítanak a két ország szigetei. Évek óta promótálják – főleg a Koh Rong nevű szigetet – különböző fórumokon és blogokon, és bár azért nem érintetlen fehér homokos partokra kell gondolni, valóban nincs akkora tömeg, mint a környező országok (Thaiföld és Vietnam) partjain.
Úgy gondolom, hogy két célcsoport számára lehet élvezetes a kambodzsai tengerpart (a „szörnyű” Serendipity nevű partszakaszt a szárazföldön nem ide véve, ami szerintem sehogy sem élvezhető): a fiatal, bulizós hátizsákosok, illetve a mindentől elvonulni igyekvő párok számára. A szolgáltatásokat illetően e két csoport között egyelőre nem nagy a választék, itt nem úgy néz ki egy sziget, mint Thaiföldön, hogy a strand mögött kvázi ott egy város, minden szolgáltatással együtt. A szállások vagy nagyon egyszerűek (akár sátrakkal vagy fabungalókkal), vagy pedig magas kategóriás, komfortos szállodák, a kettő közötti középkategória még csak most kezd el kiépülni. Koh Rong a legnépszerűbb (s egyben legnagyobb), de népszerű még a Koh Rong Sanloem nevű sziget is, ahol még 2010-ben sikerült megfordulnom. Akkor egy-két „kemping” jellegű szálláson kívül egyéb opció még nem volt a szigeten (csak sátorban, vagy függőágyban lehetett megszállni), ma már ott is akad azért választék. Ami biztos, hogy a víz és a part itt is van olyan szép, mint Thaiföldön, úgyhogy ha elegünk van már a hatalmas tömegekből, akkor Kambodzsa remek választás lehet! Ráadásul „egy ugrás” csupán Thaiföldről!
4. A kambodzsai véres múlt emlékeinek megtekintése
A lista negyedik eleme kilóg a sorból a tekintetben, hogy rendkívül szomorú történelmi látnivalókról van szó, hiszen Kambodzsának jutott ki szörnyűségekből bőven. Viszont ha nem csak nyaralni érkezünk az országba, hanem szeretnénk minél jobban meg is ismerni azt, akkor érdemes néhány turistalátványosággá alakított történelmi látnivalót is felkeresni. Élménynek élmény lesz, még ha nem is a kedvesebb fajtából.
Józan ésszel nehéz felfogni mindazt a szörnyűséget, ami a kambodzsai lakossággal történt a 70-es évek második felében, Pol Pot uralma idején. Pol Pot az 1975-től 1979-ig terjedő, négy évig tartó hatalma alatt a kambodzsai lakosság 25% -át végeztette ki, a statisztikák szerint nincs olyan család Kambodzsában, amelyet ne érintett volna a népírtás. Még belegondolni is szörnyű. Az úgynevezett Killing Fields, illetve az S21 nevű, középiskolából börtönné avanzsált épület felkeresése talán a legnépszerűbb program Kambodzsában (a fővárosban, Phnom Penhben találhatók), melyek letaglózóak ugyan, de pont ezért talán eszközök lehetnek annak megakadályozásában, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a történelemben még egyszer.
Halkan megjegyzem, hogy Kambodzsa híres a turisták számára kialakított lőtereiről, ahol a háborúban is használatos fegyverekkel lehet lövöldözni. Korábban akár rakétavetővel is lehetett például tehénre lőni – vagy akár üzemanyagos hordóra, ami robbant, de szerencsére ezt azóta betiltották. Az „egyszerű” fegyvereket nem, céltáblára lehet lövöldözni, akár AK 47-es gépfegyverrel is.
5. Vadállatokon segítő programokban való részvétel
Mielőtt a részletekbe bocsátkoznék, gyorsan megjegyezném, hogy a benyugtatózott tigrissimogató és „elefántogolós” programok világában akadnak még olyan őszinte vállalkozások, amik valóban az állatok segítéséről szólnak, nem pedig arról, hogy láncra vert elefántokkal futballozzunk. Kambodzsában ilyen program az úgynevezett Elephant Valley Project Mondulkiriben, ami egy komolyabb kitérő ugyan a főbb „turistacsapásról”, lévén, hogy a vietnami határ mentén található, távol Angkortól és a tengerparttól. aA fővárosból több órás utazás a régió központját, Sen Monoromot elérni, de megéri.
Ahogy azt a név indikálja, e program az elefántok, s egyben a számukra otthont jelentő erdő védelméről szól, melybe a helyi lakosokat is bevonják, munkát teremtve a rászorulóknak, úgyhogy kijelenthető, hogy őszinte kezdeményezésről van szó. A több, mint 1500 hektáros területen szabadon mozgó állatokat megérinteni nem lehet, de közelről megfigyelni igen, akár egy erdei túra keretében. Az egy napos program ára 85 amerikai dollár, a két napos tartózkodás egy éjszakát a parkban töltve 125 dollárnál kezdődik (teljes ellátással és transzferrel), de elmondható, hogy jó helyre kerül ez a pénz és hatalmas élményben lesz részünk, úgyhogy szerintem abszolút méltányos ez az ár.
6. Őrületes éjszakai élet
Kambodzsában este sem áll meg az élet, főleg, ha partikra kihegyezett hostelekben szállunk meg, ami Kambodzsában hihetetlen ár-érték arányt jelent, főleg a gyakori „happy hour” idején – amikor általában féláron vagy jelentős kedvezménnyel lehet fogyasztani a különböző külföldi és belföldi, alapból igen olcsó italokból. Ez elsősorban nyilván a fiatalabb közönségnek vonzó, de akár az idősebb, a szórkozást nem az alkoholra kihegyező közönség is tartalmasan tud eltölteni egy estét, akár éjszakát Kambodzsában. Például a siem reapi Pub Streeten, a tengerparti Sihanoukville-ben, vagy akár a fővárosban is hatalmas a választék hangulatos éttermekből, bárokból és egyéb szórakozóhelykből – alighanem a milliónyi hátizsákos utazó folyamatos jelenlétének köszönhetően.
Az olcsó árak miatt alighanem Kambodzsa a legjobb hely egész Délkelet-Ázsiában partizni!
Vietnám is hasonlóan olcsó, ott viszont nincsenek akkora bulik, mint a „szomszédban”.
7. Helyi ételek kóstolása a világ egyik legjobbjának tartott borsával, a gyarmati épületekkel teli Kampotban (vagy bárhol máshol)
A kambodzsai konyhaművészet nem kifejezetten ismert, s talán azt sem sokan tudják, hogy itt terem a világ egyik legjobbjának tartott borsa is, konkrétan a tengerpart közeli Kampot város körül; amit természetesen fel is használnak a helyi konyhákban. A Sihanoukville (a tengerparti üdülés központja) közeli, gyarmati épületekkel teli Kampot a borsültetvényeken túl is festői megálló lehet a tengerpart és a főváros között, novemberi utam során én is tervezek itt megállni néhány napra. Ami az ételeket illeti, Kambodzsában járva rengeteg érdekes fogást lehet kipróbálni, a legnépszerűbb nemzeti fogások közé tartozik az amok (gyakorlatilag egy gőzölt curry, hallal vagy csirkével), a lok lak (marha ragu), de nekem nagy kedvencem a sok étlapon név nélküli, a húst borsszósszal és friss borságakkal, valamint újhagymával egyszerűen összesütött fogás, amely az alábbi képen látható:
Mennyei.
8. Bizarr ételek
Nem is Ázsiában lennénk, ha ne kerülnének bizarr dolgok is a tányérra. Természetesen Kambodzsa is bővelkedik az európai gyomrot és étvágyat próbára tevő ízeltlábúakban, amiket itt nem csak a turisták szórakoztatására készítenek, hanem fogyasztanak is a helyiek. Az egyik leghíresebb bizarr fogás az olajban kisütött tarantula, amit nem is kell nagyon keresni: a Siem Reap és Phnom Penh között közlekedő buszok mindegyike megáll a Skuon nevű településen egy gyors ebédszünet erejéig, s itt több árusnál is látható, vagy akár fogyasztható, ha vagyunk elég bátrak. De a piacokon, vagy akár az utcákon sétálgatva is láthatunk érdekességeket: pálcára fűzött és grillezett kígyó (vagy sikló?), olajban sütött bogarak, napon szárított (rohasztott) csigák és kagylók, hogy csak a gyakran felbukkanó darabokat említsem. Te melyiket próbálnád?
9. Saját magunk kényeztetése az ország fővárosának egyik szuper szállodájában
A főváros sokak számára letaglózó, pláne, ha a lista negyedik pontját is „kipipáljuk”. A háború nyomai rátelepedtek a városra és annak lakosságára (sokfelé lehet aknák miatt megcsonkult emberekbe botlani), úgyhogy abszolút megértem, ha valaki netán egy kis extra komfortra vágyna a hazaút előtt. Ha valakinek túl sok az impulzus, talán egyszerűbb a helyzetet valamelyik szuper, de olcsónak mondható szálláson átvészelni.
Novemberi utam apropóján én is körbenéztem a szállásfoglaló oldalakon, és meglepve tapasztaltam, hogy
tetőtéri medencés, makulátlan, 4 csillagos boutique hotelok akár 8-10 ezer forint körül foglalhatók egy éjszakára.
Linket vagy a szállások nevét nem osztanék most meg (ugyanis az közvetlen reklámnak minősülne), de valóban nagy a választék, ha nem hiszed, nézz körül például a Bookingon, Phnom Penhre keresve. Csak győzd a legszimpatikusabbat kiválasztani!
10. A helyi emberekkel való kommunikáció
Tudom, hogy nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, mi szerint Kambodzsában az egyik legnagyobb élmény a helyi emberek kedvessége és vendégszeretete, amit a külföldiek felé tanúsítanak. Az emberek kedvessége már-már legendás. Nem találkoztam még olyan utazóval vagy online véleménnyel, akinek ellenszenves lett volna a kambodzsai emberek mentalitása. Úgy vélem, hogy a helyi emberek kedvessége miatt Kambodzsát legalább egyszer mindenkinek látnia kéne. Látni azt, hogy milyen szegénységben él az emberek többsége és ennek ellenére mosolyognak és boldogok, csodálatos egy élmény. Ez most így leírva talán nem tűnik akkora attrakciónak, de hidd el, hogy sokat dob egy hely hangulatán (és a Tiéden), ha valahol szívesen látnak. Kambodzsában márpedig szívesen látnak és ez nem csak a pénzednek szól.
Hat, ha ezek Kambodzsa legfobb attrakcioi Angkoron kivul, akkor nem rohanok vissza. Sem a tuktukverseny, sem a pub street, sem az a sargahomokos tengerpart nem vonz. 🙂 Szamomra az egesz listabol csak Kampot hangzik mersekelten erdekesnek.
@W.L.: Na jó, azért neked nem igen lehet újat mondani! Ami a tengerpartot illeti, Thaiföld alternatívájának szuper lehet (gondolom, a thai szigetekre sem rohansz :)), a többi meg jó poén, a fiatalok többsége ezért utazik a régióba.
Csónakkal le Siem Reapből Phnompenbe, vagy a Mekongon hajózni. Gyalogosan átmenni a határon is időutazás, pár dollárért a határőr soron kívül beviszi az útlevelet pecsételni, közben elmegy az áram a pléh bódéban öt percenként. Piacozni, ahol az ár felének a felére kell lealkudni mindent.
És vannak lányok is: kedvesek, szépek, nem is kérnek sokat…
A kutyaevest se hagynam ki.
Mindenesetre ocska szar egy orszag meg dk-azsiai mercevel is.
@koala kóla: Ilyen hozzáállással biztosan!
Megvan a repjegy, párat biztos kipipálunk idén! A bulizós helyek meg a tuktukverseny nem érdekel, a butikhotel sem izgat, de nagyon jó ötletnek tűnik bicajt bérelni Angkorban, és megnézni egy-két kevésbé felkapott szigetet. Meg tarantulát enni 🙂
@teveve: Jó utat! A biciklizés nagyon jó Angkorban, fárasztó nap lesz (esetleg napok), de megéri!
a bamboo train eleg jo volt, de mar nincs sajnos…. (a vasuti sinekre sajat erovel hajtott cuccot raktak, ha jott a vonat, levettek, amig elment)
regebben AK-47-tel csirkere lehetett lovoldozni, remelem mar az is tiltott. Bar Kambodzsaban az h tiltott, meg nem jelent semmit
@I.D.: AK-val akarmikor lovoldozhetsz Pragaban is ha meKfizeted
@teveve: azert arra készülj, hogy tuktukkal is 2 nap bejárni. Ha nem vagy hozzászokva 30+ km-et tekerni én nem javaslom. Plusz itt szakadni fog rólatok a viz, és könnyen bele lehet futni napközben esőbe. Én első nap tuti tuktukkal járnám be, aztán lehet ráérősen bicózni.
@vorosborisz: Azert azt ketlem, hogy az a majd 1600 dollar aru tuktukverseny sok magyar fiatal programjaba belekerulne. Meg is lep, hogy te ezt az egyebkent foleg olcso utazasrol szolo blogodon kihagyhatatlankent listazod, illetve, hogy meg tervezed csinalni. Szerintem lehuzas a kobon, es engem spec meg ingyen sem erdekelne, de annyi penzt meg plane millio erdekesebb es ertelmesebb dologra lehetne kolteni.
@W.L.: Azért azt nem írtam, hogy kihagyhatatlan, hiszen én is kihagyom (és nem csak a mostani úton, hanem még egy jó ideig biztosan; viszont szerintem nagy élmény lehet annak, aki fogékony az ilyesmire – például egy baráti társaságnak.
Magyarul Angkoron kívül tényleg nincs semmi.