Egy korábbi bejegyzésben már szó volt öt, a thai parti-szigetekhez képest mindenképpen alternatívnak mondható buli helyről, amik bár éjszakai életükről kevésbé híresek, mégis nagyszerű partikban lehet részünk, ha éppen arra vágyunk. Sokan vannak azonban, akik a forgalmas bárok és a hangos klubzene helyett inkább a lágyabb dallamokat és a nyugodt atmoszférát kedvelik, így nekik álljon most itt a következő lista, 5 olyan helyről, ahol bár az év nagy részében nagy a tömeg, mégis rendkívüli nyugalmat áraszt a hangulat.

Don Det, Laosz

A Laosz és Kambodzsa határvidékén található Si Phan Don (angolul Four thousand islands, azaz Négyezer sziget) a két ország között átutazók számára maga a megvalósult Paradicsom: már csak a véget nem érő, monoton buszút megszakításának lehetősége miatt is gyakorlatilag mindenki beiktatja az útitervébe. A tájképet természetesen a Mekong folyó és az abból kiemelkedő szigetek uralják, innen az elnevezés is, bár a négyezer megnevezés természetesen túlzó, ennyi sziget azért nincs a környéken.

Si Phan Don hangulatát jól jellemzi, hogy még az utazók körében is legnépszerűbb (értsd: turisztikailag legkiépítettebb), s ezáltal folyamatosan tömegek által látogatott szigete, Don Det is szó szerint a nyugalom szigete. Itt, a helyiek életvitelét tiszteletben tartva nem nyitottak hangos zenét játszó bárokat, nem is illene a hely hangulatához. Bárok és éttermek persze vannak szép számmal, de ne számítsunk őrületes bulikra: a bárokba inkább ejtőzni járnak az emberek, hogy kipihenjék a napi fáradalmakat.

Tipikus látkép Don Det szigetén

     Bár klasszikus értelemben vett látnivaló nem sok akad, azért van néhány program, amivel akár aktívan is eltölthetjük az időt: a legjobb, ha biciklit bérlünk, amivel körbejárjuk a környéket. Van itt ugyanis vízesés, néhány egyéb sziget autentikus laoszi falvakkal; sőt, a folyó kiszélesedésénél, a Kambodsza és Laosz közötti határvizeken akár hajókirándulást is tehetünk, amivel ha szerencsénk van, akkor ritka folyami delfineket is láthatunk. Unatkoznunk tehát itt sem feltétlenül kell, de tény, hogy itt a laza hangulat a legnagyobb szenzáció: érdemes több időt terveznünk ide, mint amennyit eredetileg gondolunk, hogy elég lesz, ugyanis nehéz hátrahagyni azt a nyugalmat, amit itt tapasztalhatunk.

Hikkaduwa, Sri Lanka

Sri Lanka szigete nem egy olyan desztináció, amit hordákban keresnének fel a fiatal, bulizni vágyó utazók, így talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy bulizni ne Sri Lankára menjünk. Még a turistás Kandy városában is körülbelül fél órába telt egy olyan bárt találni, ami nyitva van és szolgál fel sört este fél 11 után. A tengerparton valamivel jobb a helyzet, az egyik legnépszerűbb tengerparti üdülőközpontban, Hikkaduwán azért lehet válogatni a bárok közül, bár azért itt se számítsunk késő éjszakába nyúló nyitva tartásra. Elvileg 1-2 szórakozóhely is van (én személyesen ezekben nem voltam és nem is láttam őket), de Don Det-hez hasonlóan nem illenek Hikkaduwa hangulatához.

Az itteni bárokban Bob Marley zenéje az úr, olyannyira, hogy itt jártamkor (2015. február) komoly reggae-fesztivállal ünnepelték a híres zenész születésnapját. De Bob Marley születésnapján túl, egész évre jellemző, hogy Hikkaduwán a laza hangulatú, chill jellegű zenét játszó bárok vannak többségben.

Hikkaduwára ne bulizni jöjjünk

Phong Nha, Vietnam

A közép-Vietnamban található Phong Nha Ke Bang nemzeti parkot csupán néhány éve kezdték el látogatni az utazók, hiszen a közelmúltban fedezték fel itt a világ legnagyobbjának kikiáltott barlangját (ami egyébként a legtöbb utazó számára egyelőre off-limit, hiszen csak profi expedíció keretein belül látogatható, ami egyrészt drága, másrészt a helyek limitáltak és az időpontok gyakorlatilag hónapokra előre meg is telnek). A világ legnagyobb barlangján kívül három egyéb, speciális expedíció nélkül, naponta látogatható barlang is található a környéken, így Phong Nha manapság nagyon is rajta van azon a bizonyos utazók által kitaposott ösvényen: az egyre növekvő érdeklődésnek köszönhetően a híres vietnami „hop on-hop off” turistabusz is beiktatta megállói közé.

Halong öböl-méretű tömegektől egyelőre nem kell tartani, de tény, hogy egyre több utazó látogatja, melynek többsége fiatal hátizsákos utazó – mint ahogy az egész Vietnamra jellemző. Ennek ellenére azonban a hangulatra talán a családias a legmegfelelőbb jelző: nincsenek fergeteges bulik, az egész településen (a Phong Nha nevű faluban, ahol a szállások is találhatók) egy (gyakran élő) zenét szolgáltató bár van (Easy Tiger Hostel), ahol esténként a Phong Nha-ban tartózkodó fiatalok összejönnek néhány italra. Nem lepne viszont meg, ha ez a jövőben változna.

Phong Nha-ba a barlangok miatt jönnek az emberek

Siargao, Fülöp-szigetek

Siargao-ról már egy korábbi bejegyzésben is beszámoltam, mint a fülöp-szigeteki turizmus egyik legújabb nagyágyújáról, amit – Phong Nha-hoz hasonlóan – szintén a közelmúltban fedeztek fel maguknak a tömegek. Siargao-ról is elmondható, hogy nem lesz örökké olyan, amilyennek én a tavalyi évben megtapasztaltam, viszont reményre adhat okot, hogy egyrészt a sziget nagy, másrészt a már megépült szállások többsége a hosszú tengerpart mentén, szétszórva helyezkedik el, így bár a sziget nem turistamentes, az esetleges tömeget valószínűleg abszolút nem fogjuk érzékelni. Siargao-ra is a fentiekben bemutatott helyekre jellemző, egyszerű és laza bárok jellemzők. Ott jártamkor heti rendszerességgel egy éjszakába nyúló bulit is szerveztek a szigeten, viszont érdekes módon ezt a településtől és a szálláshelyektől viszonylag távol, az erdőben kivitelezték. A tengerpart közelében, hangulatos bárokban és éttermekben üthetjük el az időt, amely nagyon jól illik a sziget hangulatához, így abban reménykedem, hogy ez a jövőben sem fog változni – az utazók száma ugyanis nőni fog, ebben biztos vagyok.

Siargao fő strandja (General Luna) még az esős évszak idején, a hordalék ellenére is mutatós

Hanoi, Vietnam

Hanoi kaotikus utcaképe a milliónyi zajos robogóval és dudaszóval valószínűleg nem a nyugalom fellegváraként él a köztudatban. Mégis, van számomra valami egészen megnyugtató abban, mikor egy tökéletes vietnami jeges kávét kortyolgatok az óváros forgalmas utcáinak egyik járdáján. Hanoiba, bár vannak látnivalók is, úgy gondolom, hogy a kulináris élmények miatt érdemes menni elsősorban: Hanoi számomra egész Délkelet-Ázsia gasztronómiai fővárosa, Bangkokkal egyetemben. Az ételek mellett a vietnami kávé-kultúra is sokat nyom számomra a latba, és ezért is említem Hanoit ezen a listán, mert véleményem szerint az egyik legjobb elfoglaltság Hanoiban a hangulatos kávézók egyikében elütni az időt; s kávézó aztán tényleg rengeteg van szerte a városban. Mindemellett Hanoiról érdemes megemlíteni, hogy az éjszakai élet nagyon rövid (a hangos zenét játszó klubok bezárnak éjfél táján), így itt sem túl jók az esélyeink, ha fergeteges partikra vágyunk. Üljünk viszont le az út szélén egy finom kávéra és adjuk át magunknak a hangulatnak: nem fogjuk megbánni!

Tipikus utcakép Hanoiban

Jártál már hasonló helyen és megosztanád tapasztalataid? Kérlek írd le kommentben!