Véres múltja ellenére Kambodzsa lassan, de biztosan újra virágzik. A turizmus, Angkor csodás romvárosának köszönhetően teljes gőzerővel pörög, és bár a mai napig rengeteg a probléma az országban, a kambodzsai emberek mégis a legkedvesebbek közé tartoznak, akikkel valaha is összehozhat a sors. Bár a régió egyik legszegényebb országáról beszélünk, Kambodzsa képes a külföldi utazókat magas színvonalon, mégis olcsón kiszolgálni. A háromrészes, Délkelet-Ázsia legegyszerűbben utazható országait bemutató sorozat második része, Kambodzsáról.

dscf4312.JPG

Kambodzsa egy furcsa ország. Érkezéskor, legyen az a fővárosban vagy bármelyik határátkelőn, mindenkit ledöbbent az itt található nyomor. Idővel azonban mindenki szívébe belopja magát az ország. Én magam is bármikor szívesen mennék újra, pedig már kétszer jártam Kambodzsában, de ezzel szerintem sokan mások is így vannak. A lepukkant felszín alatt ugyanis hatalmas értékek rejlenek. A helyiek őszintén vendégszeretőek és ezt érzékeltetik is a külföldiekkel. Utazásaim során Kambodzsa volt az egyetlen ország, ahol még a taxi- és tuk-tuk sofőrök is olyan alacsony árakon dolgoztak, átverés nélkül, hogy szégyelltem volna alkudozni. Lehet, hogy valakinek más a tapasztalata ez ügyben és olyan sofőrt fogott ki, aki próbálkozott valamivel, de abban biztos vagyok, hogy aki már megjárta Kambodzsát, az jó véleménnyel van a helyi emberekről.

Az ország látnivalóiról már nem is beszélve. Angkort talán senkinek sem kell bemutatnom, de vannak itt gyönyörű szigetek is, amik szépségben vetekszenek a szomszéd thai szigetekkel; vannak itt nemzetiségi népcsoportok; Kambodzsán végigfolyik a Mekong folyó, amelynek vidéke remek kalandokat kínál, mégis, a legtöbben csupán néhány napra utaznak át ide Thaiföldről vagy dél-Vietnamból, elégtelen időt töltve az országban. Kambodzsa sokkal több időt érdemelne, mint amennyit az utazók többsége valóban az országra szán.

2010_03010078.JPG

Angkoron kívül is van itt érdekes építészeti látnivaló

Az utazás Kambodzsában mitől egyszerű?

     Szingapúr, Brunei és Kelet-Timor után Kambodzsa Délkelet-Ázsia negyedik legkisebb országa. Már ez önmagában azt jelenti, hogy minden attrakció relatíve kis területen található. Azonban ennél talán fontosabb, hogy Kambodzsa alapterületét a térképen megnézve kijelenthető, hogy az ország közepéből kiindulva még az ország legtávolabbi pontja sincs hatalmas távolságra. Laosz sem sokkal nagyobb Kambodzsánál, az ország alakja és földrajzi adottságai (nagy alapterületű hegységek) miatt azonban sokkal időigényesebb ott az utazás. A térképen kicsinek tűnhet Laosz, viszont délről busszal eljutni északra beletelhet akár 24 órába is. Nekem legalábbis ennyi volt.

     Kambodzsában a busz a legnépszerűbb opció, ha az országon belüli közlekedésről van szó, már csak azért is, mert vasút nincs, de az ország mérete miatt abszolút felesleges például repülni is. Két tényező befolyásolja a buszos utazást, s véleményem szerint ez miatt kerül Kambodzsa a lista második helyére, Thaiföld mögé: az egyik, hogy Magyarországhoz hasonlóan, a kambodzsai utak is a fővároson keresztül haladnak, annak ellenére, hogy a főváros nem az ország tényleges középpontjában fekszik. Ezért például, aki Angkor után például a tengerpartot is megnézné, az kénytelen Phnom Penh-en keresztül utazni, néhány plusz órával megtoldva az utazást. A másik, hogy a Kambodzsában használatos buszok rosszabb állapotban vannak, mint thai társaik (valószínűleg az utak minősége is szerepet játszik ebben), ezért igen gyakoriak a menet közbeni meghibásodások, kényszermegállók.

Mindazonáltal az utazás és kirándulások, programok megszervezése, a buszjegyek beszerzése ugyanolyan egyszerű, mint Thaiföldön. Hab a tortán, hogy hivatalosan elfogadott és használt pénznem az amerikai dollár, így a pénzváltással sem kell vesződnünk Kambodzsában járva.

Miért érdemes Kambodzsába utazni? (A hátizsákos utazók szemszögéből)

1. Angkor

Kambodzsa híres romvárosa minden évben turisták millióit vonzza, úgy gondolom, már ez önmagában Angkor nagyszerűségét igazolja. Kivétel nélkül minden, Délkelet-Ázsiát taglaló útikönyv a leginkább ajánlott látnivalók közé sorolja, pedig rendkívül változatos régióról beszélünk. Én magam is már kétszer jártam itt, és van egy olyan érzésem, hogy egy harmadik alkalomra is sort kerítek, ha majd a közelben járok. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Angkor egy olyan volumenű látnivaló, amit mindenkinek látni kéne. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy ámulatba ejtsen Angkor grandiózussága és hangulata. Első látogatásom előtt kevésbé hozott lázba a tény, hogy egy romvárosról beszélünk, nem vagyok az a múzeumlátogató történész típus, inkább a természetet preferálom utazásaim során. Angkor viszont sokkal több egy múzeumnál: minden megtapintható, szinte mindenhová fel lehet mászni, oda megyünk, ahová jól esik (hatalmas területen helyezkednek el a különböző építmények), Angkor hangulata olyan, akár csak egy Indiana Jones filmé. És ha már filmek, akkor megjegyzem, hogy itt forgatták a népszerű számítógépes játékon alapuló, Angelina Jolie főszereplésével készült Tomb Raider-t. Angkorban járva, a rengeteg turista ellenére mi magunk is kalandornak érezhetjük magunkat, ugyanis van felfedeznivaló bőven. Angkort látni kell. Pont.

dscf3872.JPG

Hatalmas kőtömbök mindenfelé

dscf4061.JPG

Sokak kedvence, a Bayon templom, melynek érdekessége, hogy megannyi kőből kirakott arc borítja, mint ez is 

2. Minden nagyon jó ár/érték arányt képvisel

Általánosságban elmondható, hogy rendkívül olcsó az egész ország. Ami például a szállást illeti, talán fontosabb megjegyezni, hogy nagyszerű értéket kapunk a pénzünkért, legyen az olcsó, középkategóriás vagy drága. 16 amerikai dollárért olyan szobát kaptam (4 éve), amiért más országban 50-et kértek volna. Angkor népszerűségének köszönhetően, ami a kambodzsai turizmus zászlóshajója, rengeteg a szállás-választék az egész országban (nem csak Angkorban), ami lent tartja az árakat.

Angkorban nagyon ajánlom a bicikli-bérlést (néhány dollár egy teljes napra), szerintem a leghangulatosabb módja a romok bejárásának. Viszont ha nem szeretnénk minden nap több tíz kilométert tekerni (hőségben), akkor jó megoldás lehet a tuk-tuk-bérlés, ami jellemzően 20-25 amerikai dollárba kerül egy napra. Ha hajlandóak vagyunk másokkal osztozkodni, vagy a legjobb, ha társasággal utazunk, akkor egy teljes napra ez sem lesz sokkal drágább, mint a bicikli, hiszen 4-5 fő között megosztható ennek a költsége.

Gyakorlatilag az utazás minden egyéb aspektusa is nagyon olcsó tud lenni Kambodzsában. 1 dolláros talpmasszázs, olcsó, viszont finom helyi ételek, pezsgő éjszakai élet; van itt minden, amire csak egy utazó vágyhat egy hosszú, Angkorban töltött nap után.

3. Thai szépségű szigetek és tengerpartok, a tömegek nélkül

Délkelet-Ázsia országai közül egyedül Laosz nem rendelkezik tengerparttal, így nem meglepő, hogy gyakorlatilag az összes többi ország (talán Brunei és Szingapúr kivételével) próbálja a tengerparti turizmusban rejlő potenciált kiaknázni. Kambodzsa is relatíve hosszú tengerparttal rendelkezik, sőt, néhány gyönyörű szigettel is büszkélkedhet az ország, viszont a thai szigetek renoméja miatt az emberek többségében Kambodzsa általában fel sem merül, mint tengerparti úti cél.

A tengerparti „főváros” Sihanoukville, általában mindenki ide érkezik, aki az ország szebb tengerpartjaira kíváncsi. A városban és annak ronda fő strandján (Serendipity beach) nem érdemes azonban időzni, a szebb strandok a szigeteken, illetve a városon kívül találhatók.

A várostól mintegy 2 kilométerre, a szárazföldön található az Otres beach nevezetű partszakasz, ami az ország egyik legszebbje. Érdekesség, hogy a kambodzsai kormány évekkel ezelőtt kitalált, Otres beach-re vonatkozó grandiózus, ám egyelőre el sem kezdett építészeti projektjének következtében nem sokan mernek itt építkezni, ugyanis a törvények értelmében, a területet a kormány bármikor, kártérítés nélkül kisajátíthatja. Ettől függetlenül van néhány szálláshely a környéken.

p2015547.JPG

Üres, beépítetlen partszakasz, Otres beach

p1315507.JPG

Nagy tömegekkel nem kell számolni

     Sihanoukville közelében néhány igen impozáns sziget is található. A leghíresebb talán Koh Rong, ahol én személy szerint még nem jártam, csak képeken láttam és kizárólag pozitív hangvételű leírásokat olvastam róla. Az egyik kisebb, Koh Rong Samloem nevű szigeten már volt szerencsém megfordulni és nem is okozott csalódást. A képek talán magukért beszélnek:

p1060594.JPG

p1060595.JPG

A víz tiszta, a sziget gyakorlatilag üres (legalábbis ottjártamkor az volt)

     Tény, hogy a kambodzsai tengerpartok és szigetek nincsenek annyira kiépítve, mint thai szomszédjaik, tehát masszázs-szalonokra és koktélbárokra ne számítsunk, tiszta vízre és remek hangulatra viszont annál inkább.

Ennyiben foglalnám össze a kambodzsai utazás egyszerűségét, illetve azt a 3 aspektust, amiben Kambodzsa igen erős. Hangsúlyozom, hogy én magam sem töltöttem elégséges időt az országban, e bejegyzésben leírt látnivalókon kívül számos egyéb érdekes attrakcióval rendelkezik Kambodzsa. Az utóbbi években egyre népszerűbb például Mondulkiri, de a tengerparton található Kep és Kampot települések is sok érdekességgel (például borsültetvények) képesek szolgálni, így nekem is van még miért visszamennem.

A sorozat utolsó, harmadik részében szintén egy olyan ország kerül bemutatásra, amelyről még nem esett szó a blogon: ez nem más, mint az ázsiai fapados repülés királyának, az Air Asia-nak a hazája, Malajzia, ahol már csak a sokszor hihetelenül olcsó repülőjegyek miatt is egyszerű az utazás. Tarts velem!

12 Comments

  1. zdyzs 2017.02.05. at 18:25

    Csak alátámasztani lehet amit a poszt ír, Angkor Wat csodálatos, és leírhatatlan, csak akkor lehet átélni ha valaki ott jár. Az árak is barátibbak, mint bárhol másutt Ázsiában ahol eddig jártunk a fél dolláros jéghideg korsó söröket mind a mai napig visszasírom. Talán csak annyit tennék hozzá, hogy aki elmegy a fővárosba, szerintem hagyja ki a Tuol Sleng-et. Ez egy iskolából átalakított kínzóhely volt, ahol a Vörös Khemerek ezreket gyilkoltak meg módszeresen. Mi nem is tudtuk végignézni, menekülnünk kellett, annyira felkavaró és nyomasztó. Én nem tudok olyan indokot mondani ami miatt érdemes lenne ilyen borzalmakat bemutató helyet meglátogatni.
    Az ország többi része viszont valóban megéri az odautat.

    Válasz
  2. Brix 2017.02.05. at 18:42

    A nyugati utazàsi fórumokon veszélyes orszàgnak írjàk le Kambodzsàt…

    Válasz
  3. desw 2017.02.05. at 22:43

    @Brix:

    DK-Ázsia vadnyugataként szokták jellemezni Kambodzsát. Érthető

    Válasz
  4. desw 2017.02.05. at 22:52

    @zdyzs:

    “Én nem tudok olyan indokot mondani ami miatt érdemes lenne ilyen borzalmakat bemutató helyet meglátogatni.”

    Testközelből érezheted, hogy milyen az, amikor mosott agyú vallási vagy politikai fanatikusok uralkodnak. Jobb mások hibáiból tanulni és kívülállóként múzeumban nézelődni, mint átélni azt, hogy leölik a lakosság 20-25%-át.

    Válasz
  5. zdyzs 2017.02.06. at 05:16

    @desw: Ne haragudj, hogy ezt írom, de akinek a Toul Sleng kell ahhoz, hogy rájöjjön, amit a Vörös Khmer csinál az nem követendő dolog, annak már rég mindegy. Szerintem semmi nem indokolja, hogy bárki megnézze ezeket a borzalmakat. Neked megváltozott az általános véleményed a népirtásról a túra hatására? Ugye nem.

    Válasz
  6. desw 2017.02.06. at 09:37

    @zdyzs:

    Még nem láttam előben a Toul Sleng-et, de ha Phnom Penh-ben járok, megnézem.
    ******
    Évekkel ezelőtt első ázsiai utam előtt olvastam ezt-azt pl a szegénységről és a gyerekmunkáról, tehát elvileg felkészült voltam, de engem ezért mellbeb@szott élőben látni és érezni ezt. Férfiként nyeltem a könnyeimet, amikor pl. az utcán gyümölcsöt áruló kitikkadt kiskölyköket láttam. Persze, olvasni is rossz ezt, de látni és érezni nekem sokkal borzalmasabb (volt). Talán én vizuálisabb típus vagyok, ezért megrendítőbb nekem így.

    Válasz
  7. zdyzs 2017.02.06. at 10:38

    @desw: Komolyan nem javaslom. Lehet, még jobban el fogod ítélni a Vörös Khmer kegyetlenségeit, de azt gondolom már most sem értesz vele egyet. Csak egy szinttel még kevésbé fogsz. Viszont szerintem egy életre szóló rossz élménnyel fogsz “gazdagodni”. Nekünk napokig rémálmaink voltak és most is elfogott a gyomorideg, csak amiatt, mert írok róla. Pedig tényleg nem néztük végig. Borzasztó élmény.

    Az ázsiai szegénység valóban mellbevágó, de meg lehet tanulni élni mellette. Megszokni nem, de az ember alkalmazkodik és megtanulja alapvetően kizárni az életéből. Akinek ez nem megy, az nem tud itt megmaradni. Arra biztosan jó, nem kell bizonygatni a kölkeidnek, miért érdemes tanulni….

    Válasz
  8. desw 2017.02.06. at 12:30

    @zdyzs:

    Nem akarom azért mindenáron megnézni, csak ha épp arrafelé járok. **** Abban nem hiszek, hogy a világot jobbá lehet tenni, inkább minden egyre rosszabb lesz, így — ahogy mondod — az alkalmazkodás a jó stratégia. **** Viszont azt komolyan gondolom, hogy a T. hájfejű, elkényelmesedett, depis-öngyis nyugati és európai polgárokat beutalnám 1-2 hónapra Kambodzsába vagy más szegényebb országba. Hamar megértenék, hogy milyen baromi mázlijuk van az “pocsék” életükkel Európában vagy Amerikában.

    Válasz
  9. zdyzs 2017.02.06. at 12:46

    @desw: Ezzel teljesen egyetértek, hamar megváltozik mindenkinek a véleménye arról, mit is jelent a nyomor, ha itt jár. Mindig röhögök, mikor a hollywoodi filmekben a szegény munkanélküli anyuka hazamegy négyszobás lakásába. OK, lepukkant, de van. Vö. az indiai munkásokkal akik egész családjukkal a forgalmas út mellett laknak egy műanyagokból összetákolt kalyibában. És még ők a szerencsésebbek, azért jöttek el a vályogból épült féltetőből vidékről, mert itt legalább van mit enni. Az amcsi filmekben meg… Na nem ragozom tovább.

    Válasz
  10. gyöngyömpötty 2017.02.06. at 15:15

    Én örülök, hogy végignéztem a Tuol Sleng-et. A bácsival, aki ott ült a virágzó fa alatt és utólag kiderült, hogy egyike a 7(!) túlélőnek, a fotókkal (a vörös khmerek is gondosan dokumentálták a népirtást), az iskolai játszótérből átalakított kínzószerszámokkal, az ausztrál srác perismertetésével az audioguide-ban, aki megadta Bors őrmester nevét, amikor azt akarták belőle kiverni, hogy ki az összekötője a CIA-nál (vitorlázott a szerencsétlen, az volt az összes bűne)… És a ténnyel, hogy csak akkor avatkozott be a külföld (Vietnám), amikor az ő területüket támadták meg. Legalább tudom, hogy hasonló helyzetben ránk is ez várna. (egy okkal több, hogy örüljek az uniós tagságnak..)
    De persze azzal sincs baj, ha ti eljöttetek – én örülök hogy végül megnéztem.
    Koh Rong nagy részét sajnos ellepték a spanyol/európai/ausztrál/stb. tizenéves partiarcok, akik végigisszák a napot a kocsmában és élvezik hogy csicskáztathatják a helyieket pár dollárért. Ritkán szégyelltem magam ennyire, amiért én is fehér vagyok (olyan mint ők a helyiek szemében). Jobban jártál Koh Rong Sanloemmel.

    Válasz
  11. desw 2017.02.06. at 16:09

    @gyöngyömpötty:

    “És a ténnyel, hogy csak akkor avatkozott be a külföld (Vietnám), amikor az ő területüket támadták meg.”
    **** A kérdés az, hogy mit tudott a világ akkor erről, és ki vállalta volna a háborút. Az amcsik ekkortájt pont a szomszédos Vietnámban voltak és nem voltak túl sikeresek, és népszerűek sem otthon.
    *****
    “Koh Rong nagy részét sajnos ellepték a spanyol/európai/ausztrál/stb. tizenéves partiarcok, akik végigisszák a napot a kocsmában és élvezik hogy csicskáztathatják a helyieket pár dollárért. Ritkán szégyelltem magam ennyire, amiért én is fehér vagyok (olyan mint ők a helyiek szemében).”
    ***** Fuuu, ezt így érzem én is! Szerintem a vendégnek kell alkalmazkodnia a helyiekhez még akkor is, ha egy-egy szabály furcsának tűnik. Pont ezért nem nagyon megyek a túristák által felkapott helyekre (Phuket és társai), mert hányok ezektől a proli hordáktól. A legjobb az, amikor hülyeangol lefikázza a szállodát, mert nem beszélnek elég jól angolul. Úgy pofánvágnám a baromját!

    Válasz
  12. desw 2017.02.06. at 16:23

    Számomra a legmegdöbbentőbb a Khmer Rouge-zsal kapcsolatban az, hogy Pol Pot jobbkeze Nuon Chea vígán éldegélt még közel egy évtizedig vidéki kis hazában, mielőtt letartóztatták 2007-ben. Nem akarom elhinni, hogy senki nem akarta meggyilkolni bosszúból, holott — átlagosan — minden 4-5 tagú családból legalább egy ember áldozata lett rezsimnek.

    Válasz

Nyomj egy kommentet!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük