A növekvő kínai jólét természetesen a kínai emberek utazási kedvére és lehetőségeire is jótékony hatással van, ezért kínai utazás tervezésekor fontos szempont utunk időzítése, hiszen ünnepek idején hihetetlen mennyiségű ember kel útra az országban. Kínában gyakorlatilag nincs olyan turista-attrakció, ahol kevesen lennének; s az ünnepi időszakokra valamint a népszerű helyekre hatványozottan igaz, hogy hatalmas tömegekkel kell osztoznunk az egyes látnivalóknál; s ez sokak számára riasztó lehet. Bár tény, hogy minden egyes kínai ünnep számos extra kellemetlenséget jelent a külföldi utazóknak, a hátrányok mellett néhány előnye is lehet annak, ha valaki kínai ünnepek idején jár az országban.

Személyes küldetésemnek tartom, hogy népszerűsítsem Kínát – jelenlegi “otthonomat” – a magyar utazók körében. Sok szempontból kihívásokkal teli ugyan egy kínai út (elsősorban például nyelvi nehézségekre gondolok), viszont ugyanakkor annál nagyobb élmény is egyben! Csodálatos nemzeti parkok, óriási hegyek, modern metropoliszok, nemzetiségi falvak; gyakorlatilag a sivatagtól a tengerpartig bezárólag található minden a palettán, ráadásul mindez egy kontinens méretű területen, így biztos vagyok benne, hogy Kínában minden utazó meg tudja találni a számítását.

 Kínai utazás tervezésekor ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az utazás időzítése, és most nem is az időjárásra gondolok, mint általában elsődleges tényező az időpont kiválasztásakor, hanem a kínai ünnepekre. Manapság már nem titok, hogy Kína a világ egyik vezető gazdasági hatalmává nőtte ki magát, s ez a változás a kínai polgárok életminőségének javulásán is látszik. A kínai emberek utazási lehetőségeit illetően rengeteget változott a helyzet az elmúlt egy évtizedben: első Kínában töltött évemben, még 2009-ben igen költséges és hosszadalmas procedúrának számított az útlevél-igénylés az “átlagember” számára (ezt akkori ismerőseimtől tudom), a kötelezően beszerzendő vízumokról már nem is beszélve. Manapság viszont már csak legyintenek egy thai- vagy akár ausztrál utazásra. Természetesen a belföldi turizmus is virágzik, már csak azért is, mert rengeteg ismert kínai látnivaló meglátogatásából csinálnak presztízs-kérdést Kínában. Van például egy mondás, mely szabadfordításban így hangzik: “Nem vagy igazi kínai, ha nem jártál még a Nagy Falnál”. S valóban, a Nagy Fal bizonyos szakaszainál járva olyan érzésünk lehet, mintha az egész ország egy időben szeretné e “küldetését” teljesíteni. Lényeg a lényeg, akárhol is járunk Kínában, nem leszünk egyedül.

Átlagos péntek este a kantoni metrón (a hibáért a képen elnézést)

     A kínai emberek utazási szokásairól elmondható, hogy elsősorban az ünnepeik idején érnek rá utazni, az ünnepek idején ezért hatalmas tömegek utaznak egy időben. A megnövekedett kereslet a szállás, repülő-vonat és buszjegyek iránt természetesen drágulást is jelent, illetve azt, hogy akár hónapokkal előre elfogynak azok.

A fontosabb kínai ünnepek:

“Kínai újév” (Holdújév)

Kétségkívül a legfontosabb ünnep a “Kínai újév”, azaz “Holdújév”, melyet nem csak Kínában, de például Vietnamban is egy időben ünnepelnek. Ez az ünnep a távolkeleti holdnaptárhoz igazodik, s jellemzően január vagy február egy napjára esik. Idén például január 28-án volt, 2018-ban viszont február 16-án esedékes. A kínai újév a világ legnagyobb rendszeres, éves “migrációja”, hiszen ez az ünnep a családról szól, s ezért a városokból gyakorlatilag minden család hazautazik a vidéki rokonokhoz. Ez több száz millió embert jelent egy ekkora országban.

Qingming Fesztivál

Szintén a holdnapárhoz igazodik, s ezért dátuma nem fix, de jellemzően április elején esedékes. Idén április 4.-ére esett, s három szabadnappal járt.

Május 1.

Május elseje szintén három-négy nap szabadságot jelent a kínai emberek számára, s az iskolákban az sem ritka, ha a teljes munkahéten nem kerül sor tanításra, ezért sok kínai család utazik ebben az időben.

Sárkányhajó Fesztivál

Jellemzően május végére vagy június elejére esik (idén például május 30-ára), s szintén három szabadnappal jár.

Nemzeti Ünnep: október 1. (a Kínai Népköztársaság alapításának ünnepe)

A jelenlegi államforma alapításának ünneplése természetesen hatalmas dolog az országban, s ezért hét (idén nyolc) szabadnappal jár (a hétvégével együtt számolva).

Őszközép ünnep

Szintén a holdnaptárat követi, általában szeptember végén, október elején esedékes, idén például a Nemzeti Ünnep hetére esett. Szintén két-három szabadnappal jár.

Megjegyzendő, hogy a világ számos pontjával ellentétben a kínai turizmusra nincs igazán hatással a karácsony és a világszerte december 31-én ünnepelt újév.

Érdemes-e tehát az ünnepek idején utaznunk?

Úgy gondolom, hogy a kínai újévet jobb teljesen elkerülni, míg a többi időszak esetében ne stresszeljünk. Ami a kínai újévet illeti, bevallom, hogy több, mint hét Kínában töltött évem során még egyszer sem alakítottam úgy téli utazásaimat, hogy az újév Kínában érjen. Túl sok történetet hallottam kínai ismerősöktől aranyárban mért repülőjegyekről, illetve túl sok felvételt láttam a híradásokban pályaudvarokon rekedt emberek ezreiről ahhoz, hogy megkockáztassam, hogy netán 1-2 hétig “beragadok” valahol. Ezért eddig mindig Délkelet-Ázsia mellett tettem le a voksom.

     A kínai újév kapcsán fontos megjegyeznem, hogy ekkor az utazás összes aspektusa megdrágul: Kína manapság már egyébként sem egy olcsó ország, s az újév idején mind a busz-vonat- és repülőjegyek, mind a hotelek árai az egekbe kúsznak. És még így is elfogynak, jellemzően hónapokkal előre. A kínai újév idején, az a körüli kb. két hétben tehát nem javaslom a kínai utazást, kivéve, ha valaki valamilyen csoda folytán normál áron tud magának szükséges repülő- vagy vonatjegyet, illetve szállást foglalnia, amire nem túl jók az esélyek. Arról nem is beszélve, hogy ekkor minden egyes turista-attrakció full kapacitással üzemel, így végtelen sorbanállásra és hihetetlenül magas árakra számítson az, aki ekkor Kínába készül.

Mi a helyzet a többi ünneppel?

E bejegyzés apropója is a Kínában október első hetében megtartott, úgynevezett “arany hét”, mely számomra – és velem együtt – több száz millió kínai személy számára is hét szabadnapot jelentett. Hét egybefüggő szabadnapot természetesen nem vagyok hajlandó semmittevéssel otthon tölteni, ezért szeptember közepén (tehát viszonylag későn) utánajártam lehetőségeimnek. A legtöbb desztináció viszonylatában igen magas árakkal találkoztam, a közeli tartományok relációjában viszont még volt szabad vonatjegy (melyek ára fix); így esett a választásom a nem túl felkapott, viszont annál érdekesebb Guizhou tartományra (mely a magyar nyelvben, ha nem tévedek “Kujcsou” néven szerepel, melynek használatától én magam eltekintenék), mely nagyszerű döntésnek bizonyult. Guizhou nevezetességeiről, a csodás környezetben található nemzetiségi falvakról a jövőben majd részletesen beszámolok. A lényeg, hogy ha valaki flexibilis, akkor főleg a kevésbé turistás helyeken nem gond az ünnepi időszakban való utazás.

Arról nem is beszélve, hogy az ünnepnek köszönhetően számos olyan programon tudtam részt venni, amit kifejezetten az ünnepek miatt rendeztek, mely egyben azt is jelenti, hogy az ünnepi időszakon kívül nem biztos, hogy szerencsével járnánk. A népszerű helyeken (például Xijiang vagy Zhaoxing nemzetiségi falvaiban) természetesen óriási volt a tömeg, s nem egyszer kellett hosszasan sorbanállnom. Az alábbi videó például Xijiang-nál készült:

     Kárpótolt viszont a bivaly- kecske- és kakasviadal, valamint az autentikus táncelőadás Langde faluban; akárcsak a több órás program Basha faluban, amikhez nagy szerencse kellett volna, ha nem az októberi ünnep hetében érkezem.

     Összességében elmondhatom, hogy én is tartottam az esetleges nehézségektől, például, hogy találok-e majd helyben olyan szállást, amiért nem szemtelenül magas összeget fognak elkérni (a falusi szállások ugyanis interneten nem elérhetők); de elmondhatom, hogy bár az árakon azért némileg érezhető volt az “ünnepi hangulat”, az utazás többi aspektusát a tömegek nem befolyásolták jelentősen. A legnépszerűbb helyeken óriási volt persze a tömeg, s néha sorba kellett állni erre-arra, de ezt leszámítva még a legnépszerűbb falvakban, Xijiang-ban és Zhaoxing-ban sem volt probléma például helyben szállást találni, vagy a továbbútra szóló buszjegyet beszerezni.

Hangsúlyozom, én Guizhou tartományban jártam, mely a kínai turisták körében sem tartozik a legnépszerűbb tartományok közé (nagy hiba), s nem hiszem, hogy ugyanez lenne a véleményem például egy pekingi kirándulás után, a Nagy Falat megjárván. Éppen ezért végezetül azzal a jótanáccsal szolgálnék, hogy ünnepek idején a legnagyobb turista-látványosságokat lehetőleg igyekezzünk elkerülni, legalább néhány nap erejéig a kínai turista-csoportok által kevésbé látogatott helyeket keressük fel, s akkor minimalizálni tudjuk az esetleges kellemetlenségeket.

Utaztál már Kínában ünnepi időszakban? Mik a tapasztalataid? Oszd meg kommentben!