A kétrészes sorozat második része, még mindig a kelet-indonéziai Halmahera-ról, amelyről nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy hihetetlenül változatos sziget, tele különlegesebbnél különlegesebb látnivalókkal, viszont az utazók nélkül. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy az ilyen helyek miatt érdemes útra kelni. A sziget központja, Tobelo kerül most bemutatásra, ami első pillantásra akár lehangoló is lehet: a Tobelo nevű város (Tobelo egyben a régió neve is) nem kifejezetten érdekes, viszont a település körül számos kincsre bukkanhatunk. Arról nem is beszélve, hogy a viszonylag nagy szállásválaszték miatt, Tobelo a legjobb bázis a sziget felfedezéséhez, így már pusztán ez miatt is érdemes útbaejteni, ha erre járunk.
Tobelo, még ha egyelőre csak minimálisan is, de azért már rajta van az utazók térképén. Ezt bizonyítja a tény is, hogy a német búvár, akit az előző bejegyzésben már említettem, a közeli apró szigetek egyikén álmodott meg magának egy resort-ot (a területet már felvásárolta és a különböző engedélyeket is beszerezte, tehát komoly, nem pedig légből kapott elképzelésről van szó). A Tobelo melletti Kupa Kupa beach-en is van már egy külföldi (szintén német) úriember által üzemeltett „resort” (bár inkább bungaló-sor, mint resort), aminek vendégkönyve tanúsítja, hogy azért heti (néha havi) rendszerességgel megfordul erre néhány utazó. Ettől függetlenül, és a hatalmas potenciál ellenére szerintem egyelőre merész vállalkozás Halmahera-n vendéglátásba kezdeni, de ha nemzetközi szinten is kap egy kis publicitást a sziget és annak potenciálja, akkor jó eséllyel beindul itt is a turizmus. Tobelo, és úgy egészében Halmahera igazán több utazót érdemelne, úgyhogy kíváncsian várom a fejleményeket.
S hogy miért látogasd meg Te is, kedves olvasó, ha lehetőségeid engedik? Az alábbiakban kifejtem:
Gyönyörű szigetcsoport közvetlenül a város előtt
Tobelo legnagyobb vonzereje kétségkívül az a tucatnyi kisebb-nagyobb sziget, amelyek a várostól kis távolságra találhatók, így ideálisnál is jobb körülményeket biztosítanak a mindig népszerű island hopping-hoz. Talán mondanom sem kell, hogy a környék legjobb strandjai is e szigeteken találhatók, így már csak ez miatt is megérheti egyiket-másikat felkeresnünk.
Amit az itteni island hopping-ról tudni érdemes:
Mivel nincsenek tömegek, természetesen rendszeresen szervezett, csoportos túrák sincsenek. A hajóbérlés viszont rendkívül egyszerű: elég csak lesétálnunk a kikötőbe, ahol halászok tucatjaival alkudozhatunk. Viszont ahhoz, hogy maximalizáljuk az élményt, melegen ajánlom Tobelo egyetlen dive master-ének szolgáltatásait (hozzá kontakt az előző bejegyzésben): míg a halászok nem biztos, hogy ismerik a legjobb sznorkeling helyeket, addig a dive master-rel ebből a szempontból nem nyúlhatunk mellé. Én is a búvárcenter hajójával mentem a szigetekre, egy merülést beiktatva gyakorlatilag némi extra benzinköltségért megálltunk 3 szigeten körbenézni és sznorkelezni. Az ár minden esetben alku tárgya, hiszen azon is múlik, hogy mennyi szigetet tervezünk meglátogatni (vagyis mennyi üzemanyagra lesz szükség), viszont jellemzően olyan 5-600 ezer indonéz rúpiából (10-13 ezer forintból) kihozható egy tartalmas kirándulás. Akárkivel is állapodunk meg, ne felejtsünk el magunknak (és az 1-2 fős személyzetnek) élelmet csomagolni, hiszen az ár csak a hajóbérlést tartalmazza. A városban ez olcsón megoldható.
És ha már strand, akkor itt említeném meg a fentiekben is már említett Kupa Kupa beach-et is, ami szintén Tobelo vonzáskörzetéhez tartozik (mintegy fél óra közúton Tobelo városából). Egész Halmahera leghangulatosabb szállása található itt, melynek legolcsóbb bungalói (6500 forint /éjszaka) remek ár-érték arányt képviselnek, hiszen gyakorlatilag közvetlenül a vízparton találhatók. Ezen kívül hallomásból tudom, hogy a „Luari beach” nevű partszakasz is megéri a látogatást, nekem viszont, a merülések miatt nem maradt e partszakaszra időm, így fényképet sem tudok róla mellékelni.
Bár nem “off-shore” szigeten van, azért Kupa Kupa strandja is tetszetős
De térjünk vissza a szigetekhez, hiszen a strandokon túl, több egyéb érdekességgel is szolgálnak: talán a legkülönlegesebb élmény az úgynevezett „tó a tengerben”, ami természetesen nem tó, csak egy mangrove erdővel elkerített tenger-rész, ami valóban tó hatását kelti.
“Tó a tengerben”
Ez már önmagában furcsán hat egy tengeri hajós kirándulás közben, a legjobb viszont itt is a felszín alatt található: egész Tobelo egyik legkülönlegesebb sznorkeling élményét nyújtja a „tó”. Ahogyan az Malukuban megszokott, hatalmas koralltelepek felett úszkálhatunk itt is, viszont egyrészt a korallok nagy része itt fehér, másrészt pedig tengeri fűvel társulnak; ami kettő együtt egészen egyedi víz alatti tájképet biztosít.
Megmondom őszintén, számomra kicsit félelmetes is volt itt egyedül úszkálni, ismervén, hogy sós vízi krokodilok kedvelt élőhelye lehet egy mangrove mocsár. Éppen a tavalyi év elején olvastam egy sajnálatos esetről, a szintén paradicsomi Raja Ampat szigetekről (ami Halmahera-tól nincs is messze), ami bár búvárparadicsom, mégis egy krokodil végzett egy turistával, sznorkeling közben. Erre felé ugyan a dive master szerint nem élnek krokodilok, viszont a rossz látási viszonyok, és a néhol egészen magas tengeri fű miatt azért volt bennem egy kis félsz.
Amit még a szigetekkel kapcsolatban megjegyeznék, az az, hogy megfelelő időjárás esetén némely sziget akár szörfözésre is alkalmas lehet. Én az esős évszak idején jártam itt (februárban), s egy-két sziget körül elég nagy hullámok kerekedtek, akkorák, hogy ki sem tudtunk az adott szigeten kötni. Ha netán szörfölsz, vagy csak kipróbálnád, Tobelo-ban valószínűleg Te lennél az első! Ezen túl a búvárkodást, ami Indonéziában szinte mindenhol természetes, nem is nagyon részletezném. A dive master is tobelo-i, Galela-n kívül itt helyben is nagyon sok merülő hely található. Hab a tortán, hogy ahogyan azt az előző bejegyzés végén is megemlítettem, egy feltehetően japán repülőgéproncs is található a Tobelo körüli vizekben, ennek pontos helye azonban egyelőre még beazonosításra vár.
Illetve utoljára, viszont nem utolsósorban az sem elhanyagolható tényező, hogy az előző bejegyzésben már magasztalt galela-i vulkán, a Dukono füstfelhője is a Tobelo környéki szigetekről látványos igazán.
A szigeteken, valamint a Kupa Kupa beach-en túl, Tobelo-ban még egy látnivalóra maradt időm: Galela-hoz hasonlóan Tobelo-ban is található egy gyönyörű tó, a Telaga Paca; és mivel a galela-i nekem nagyon tetszett, így ezt is bevettem az útitervembe. Nem bántam meg, bár túl sok időm nem volt rá: a legjobb ugyanis az lenne, ha kis, kenu jellegű hajót bérelve körbeeveznénk a tavon. Sebaj, majd legközelebb. Tobelo-tól mintegy félórányi távra található, tehát egyszerű a megközelítése.
Telega Paca
A bejegyzés végén pedig néhány mondatban összefoglalnám az idejutás lehetőségeit, bízom benne ugyanis, hogy Te is kedvet kaptál Halmahera felfedezésére!
Halmahera meglátogatásához az első „ugródeszka” a közeli Ternate szigete, ami önmagában is egy érdekes úti cél a régióban. Ternate-ról (vagy akár Manado városából, bár ehhez nagyobb szerencse kell) akár repülhetünk is Galela-ba, ha éppen kapunk a járatra jegyet; a leginkább kézenfekvő megoldás viszont a hajó és a taxi kombinációja. Ternate-ról 45 perc gyorshajóval a Ternate – Halmahera (Sofifi) táv (50.000 rúpia, 1.000 forint), ahonnan több utas által megosztott taxival még 4 óra az út Halmahera legnagyobb városáig, Tobelo-ig (100.000 rúpia, 2.000 forint), jó állapotú, viszont kanyargós és dimbes-dombos úton. Az idejutás tehát inkább időigényes, semmint bonyolult, viszont ahogy azt e két bejegyzés is bizonyítja, Halmahera megéri a fáradságot. Ha viszonylag könnyen elérhető, mégis felfedezetlen úti célra vágyunk, akkor keresve sem találunk Halmahera szigeténél változatosabbat! Arról már nem is beszélve, hogy Tobelo és Galela, Halmahera területének csupán töredéke, aki netán több idővel rendelkezik, az bőven találhat magának felfedezni valót!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek nézz rá a blog Facebook-oldalára is, ahol a bejegyzéseken túl, egyéb érdekességeket is meg szoktam osztani! Köszönöm!
Megjegyzem, sznorkelezok a divemaster nelkul, kozvetlenul a helyi “taxi”hajosokkal targyalva (indonezul 😉 a fennt emlitett ar kb felebol is kihozhatjak a szigetel bejarasat. Ha valakinek ez szamit.
Luari strandja szerint sokkal szebb Kupa kupanal, viszont ott szallas nincs, par kajalda viszont van.
Es ugye utba ejtheto Galela fele vagy onnan jovet – innen pazar tud lenni a naplemente Galela vulkanjai mogott.
No, akkor ha jol emlekszem meg egy Saparuaval, illetve Ternateval es Tidoreval kapcsolatos cikket tervezel?
Orulok, hogy ennyire tetszett a regio! 🙂
@W.L.: Mindhárom szigetről lesz még bejegyzés, és még külön Kei-ről sem volt, ha lesz időm az ottani videókat összevágni, akkor még lehet, hogy arról is lesz egy bejegyzés külön. Maluku nagyon bejött, már alig várom, hogy visszamenjek. Jobban belegondolva csak Halmahera körül is el tudnék tölteni egy teljes hónapot Morotai-jal és a Loloda szigetekkel, viszont akkor meg másra nem nagyon maradna idő.. Nehéz választani!