Az indonéz közép-Malukuban található Saparua-sziget abban a szerencsés helyzetben van, hogy az egész régió közlekedési csomópontjának számító Ambon közvetlen közelében található. Azonban, mivel a malukui utazással kapcsolatos releváns információ finoman fogalmazva is hiányos – még angol nyelven is, az egyébként is csekély számú ideutazónak csupán töredéke veszi a fáradságot, hogy felfedezze Ambont és környékét. Jellemzően Ambon városából mindenki egyből továbbáll vagy a Banda-, vagy a Kei-szigetekre. Pedig az egyszerűen elérhető Saparua – például a blogon már bemutatott Halmahera vagy Nusalaut szigetével egyetemben – az egyik legjobb példa arra, hogy nem csak a nagynevű attrakciók tudnak hatalmas élményekkel szolgálni.

Saparua nem volt mindig turista-mentes. Az 1999-ben, főleg Ambon szigetén kirobbant zavargások előtt Saparua malukui mércével tulajdonképpen népszerű úti cél volt – főleg Ambonhoz való távolsága miatt. A néhány évig elhúzódó kvázi háború azonban hatalmas csapás volt a malukui turizmusra – olyannyira, hogy a mai napig, a különböző országok hivatalos álláspontja szerint Maluku veszélyes, ezért utazásra nem ajánlott térségnek minősül. A harcok azonban már a kétezres évek elején véget értek, s azóta béke honol: Maluku e sötét időszaka néhány ma is romos épületen kívül abszolút nem érzékelhető. Az emberek kedvesek, a hangulat igazán baráti. A szigetek pedig gyönyörűek. Mégis, manapság, az ideutazók jelentős többsége szinte kizárólag csak az útikönyvek által is propagált Banda-szigeteket, vagy a Kei-szigeteket választja úticéljául, a nagyszámú egyéb szigetre (mind észak-, mind közép- és mind dél-Maluku viszonylatában) csekély számú utazó jut.

Az utazók hiánya azért is furcsa, mert Saparua egy rendkívül kompakt úti cél. Rengeteg aspektusa van a szigetnek, amiért érdemes lehet ideutazni. Úgy fogalmaznék, hogy ha valaki korlátozott idővel rendelkezik, de szeretne egy nagyszerű ízelítőt kapni mindabból, amit Maluku tud nyújtani, annak Saparua szigetén a helye!

Ha már említésre került a malukui turizmus „adu-ásza”, a Banda-szigetek, akkor megemlíteném, hogy Saparua nagyszerű alternatívája lehet a szintén közép-Malukuban található szigetcsoportnak. A Banda-szigetek ugyanis nem egy egyszerűen utazható úticél: a repülőtér nagyon kicsi, nagyobb testű repülőgépek fogadására ezért alkalmatlan. Az időnként közlekedő, néhány személy szállítására alkalmas repülőgép viszont sokszor kiszámíthatatlan: legyen az egy kisebb szélvihar vagy karbantartás, és el sem indítják. A hajóút megbízhatóbb, de lassú (akár 8-9 óra) és nem túl frekventált (általában kéthetente jár egy hajó). Ezért bármennyire is népszerű úti cél a Banda-szigetek, a korlátozott idővel rendelkező utazóknak a szerencsére (vagy megfelelő tervezésre) is szükségük van ahhoz, hogy utazási szándékukat realizálni tudják. Ha valaki netán nem tudja a hajót kivárni és a repülőgép sem közlekedik, annak Saparua remek alternatíva lehet.

Mégpedig ezért:

Először is, Saparua hangulata nagyon hasonlít a Banda-szigetek autentikus, érdekes történetek tucatjaival átszőtt történelmi hangulatára: mind Bandán, mind Saparua-n kiemelkedő látnivalónak számít a felújított, mégis érdekes többszáz éves erőd. Saparua-n ráadásul az erőd különlegessége, hogy a fő tengerpart közvetlen közelében található, így igazán nagyszerű hátteret szolgáltat a strandoláshoz.

És ha már tengerpart, akkor azt is el kell, hogy mondjam, hogy az egy hónapos kelet-indonéziai utam egyik legszebb strandját is itt láttam. Bár a fő település, Kota Saparua strandja is igazán mutatós, például motorral a szigetet felfedezve igazán gyönyörű, érintetlen tengerpartokra is eljuthatunk! Számomra a legszebb, amit Saparua-n láttam, a Kulur település közelében található, névtelen partszakasz, melyet már a legszebb strandokat bemutató bejegyzésemben is megmutattam.

A tengerpartokkal kapcsolatosan megjegyzendő információ, hogy a sziget (és egyben egész malukui utazásom!) legjobb ár-érték arányt produkáló szállása is tengerparton található. Hol máshol a világon szállhatunk meg 2000 forintért (2 főre értve!) közvetlenül egy fehér homokos tengerpart mögött? Ráadásul egy többszáz éves erőddel a háttérben? Wifi természetesen nincs és az áram is akadozik néha, a mosdó is egyszerű, de a szobák újonnan mázoltak, s makulátlanul tiszták. A szállás neve Penginapan Duurstede, ha valaki erre jár, én mindenképpen ezt ajánlom!

Saparua-n található még egy tengerparti szállás, a Kulur település mellett, egy eldugott partszakaszon található Puti Lessi Indah nevű „bungalósor”, amit csupán megnéztem magamnak, de borsos, 14 ezer forintos ára miatt itt nem szálltam meg. Ez a szállás egyszerű, de szépen karbantartott fabungallókból áll, gyönyörű környezetben, s az ár napi háromszori étkezést is magában foglal. Aki megengedheti magának, ne habozzon.

És majd’ elfelejtettem, hiszen közelről magam nem láttam, de Saparua-n például egy svájci tulajdonos által üzemeltett resort is található. E szállás vendégköre nem a hátizsákos utazókból kerül ki, a resort telítettségi adatait sem ismerem, de ha gyakran akadnak is vendégek, többségük valószínűleg a luxusban múlatja az időt. Én ugyanis Saparua-n töltött napjaim során 3 másik külföldi személyt leszámítva nem találkoztam más utazóval; így e resort léte nem befolyásolja azt az állítást, miszerint Saparua turista-mentes lenne.

És ha már tengerpart, itt kell, hogy megemlítsem a hihetetlenül gyönyörű Molana szigetét, ami csupán egy rövid csónakút Saparua-ról. A sziget lakatlan, viszont tengerpartján található egy igazán exkluzív szálláslehetőség: ha pénztárcánk engedi, akkor mintegy 19 ezer forintért miénk lehet az egész sziget egy éjszakára! Ennél jobb romantikus búvóhelyet keresve sem találhatunk! Természetesen ehhez hozzájön a transzfer költsége (4-8 ezer forint), amivel akkor sem érdemes spórolni, ha valamilyen okból nem szállnánk meg itt. Molana nap közben szabadon látogatható (látogatók számára 900 forint a „belépődíj”, amit a helyi gondnoknak kell kifizetni), s akár csak néhány szabad óránk van, akár egy teljes napunk, ez egy kötelező program mindenkinek, aki Saparua-n jár és szeret tengerparton időzni! Én itt a strand mentén, tehát még sekély vízben sznorkelezve szirti cápát is láttam!

A Saparua körüli víz alatti élővilágról összességében elmondható, hogy  malukui mércével nem igazán kiemelkedő (ez nem igaz ugyanakkor a szomszédos Nusalaut szigetére!), de még így is jóval több mindent lehet látni, mint Délkelet-Ázsia többi részén.

De most térjünk vissza a Banda-szigetekkel való összehasonlításra, hiszen van még egy aspektus, amiben nagy a hasonlóság.

Saparua, Bandához hasonlóan tele van hangulatos falvakkal. Olyannyira, hogy én például itt láttam egész Maluku legszínesebb faluját, Booi-t. Újonnan szerzett helyi ismerősöm szerint Booi lakóinak többsége tehetős, Hollandiából már hazatelepült malukui (történelmi okokból a mai napig szoros a kapcsolat Maluku és Hollandia között, sok malukui indonéz személynek él rokona Európában), s ez az egyfajta jómód érezhető is a település rendezettségén. Ráadásul a helyiek hiszik, hogy a vidám színek szerencsét és jókedvet hoznak. Igaz, ami igaz, ahogyan azt a képek is tanúsítják, nem spórolnak a vidám színekkel.

     Ha megtetszett Saparua, kedves Olvasó, akkor talán örömteli lehet az információ, miszerint Saparua meglátogatása igazán egyszerű. Már ha eleve Indonéziában vagyunk, persze. Regionális fővárosként, Ambon városába ugyanis frekventált repülőjáratok indulnak Indonézia több pontjáról, így ide aztán pláne nem nehéz eljutni. Ambonból egy rövid (másfél-két órás) buszút után aztán hajóra szállhatunk, s akár a lassabb, de olcsóbb komp, vagy a gyorsabb, de drágább gyorshajó közül is választhatunk. Az út még a lassabb komppal is körülbelül másfél óra csupán.

Saparua a térképen (Molana pedig a Saparua szigetétől délre található apró, hosszúkás sziget)

Ugyanakkor Ambon szigetéről (Ambon ugyanis egyben a sziget neve is, amelyen Ambon városa is található!) sem érdemes egyből továbbrohanni, itt is akad látnivaló bőven. Ha érdekel, hogy mit érdemes itt megnézni, vagy, hogy hova érdemes menni, akkor várd meg a blog következő bejegyzését!

S ha további érdekességekre is kíváncsi vagy, akkor nézz rá a blog Facebook-oldalára is!

Utazó vagyok, nem turista Facebook-oldal