Indonéziai utam – és főleg a megbízhatatlan internetkapcsolat, ami gyakorlatilag az elmúlt majd’ két hónapot jellemezte – miatt talán egy kicsit megcsúsztam ezzel az írással, viszont, így február végén sem késő még megszervezni egy utat az év hátralévő részére. Ha a Te bankszámlád sem végtelen és így hozzám hasonlóan Te is az olcsóbb úti célok közül vagy kénytelen „válogatni”; vagy csak szimplán olyan országba utaznál szívesen, ahol jobb értéket kapsz a pénzedért, akkor az alábbi lista Neked szól!
Engedd meg, hogy felhívjam a figyelmed a bejegyzés végén szereplő videóra, amely az indonéziai utamat megörökítő videoblog immáron harmadik része, egy igazán változatos és gyönyörű helyről. Ne hagyd ki!
Magamról elmondhatom, hogy egyik kedvenc időtöltésem az új, érdekes úti célok iránti „kutatás” sok-sok jövőbeni út reményében, s mint az utazók többségének, az én „kívánságlistámon” is sokkal több úti cél van még, mint amennyi helyen eddig sikerült megfordulnom. Pénzügyi keretem viszont véges, ezért a realitás talaján maradva főleg az olcsóbban megjárható országok kerültek eddig figyelmem középpontjába – ez a blogon eddig megjelent írások alapján is talán egyértelmű.
Ha minden egyes alkalommal kaptam volna némi pénzt, mikor olyan kifejezésekre kerestem az interneten, mint: „cheap countries to visit” (azaz olcsó országok utazáshoz), „backpacker friendly places” (hátizsákos utazás-barát helyek), „where to travel on low-budget” (hol utazzunk alacsony költségvetéssel) és hasonlók, akkor alighanem elég pénzem lenne a drágább úti célokra is.
Addig viszont maradnak a jó ár-érték arányt produkáló országok, ahol többet kapok a pénzemért, mint a világ drágább részein. Ilyen ország szerencsére akad bőven, s szerencsére az is elmondható, hogy ami olcsó, az nem feltétlenül gagyi. Legalábbis nem minden. Ezzel az állítással talán nem feltétlenül ért egyet mindenki, viszont én hiszem (és tapasztaltam), hogy az utazás alacsony költségvetéssel is élvezhető, minden hozzáállás kérdése. Rengeteg ország van, ahol 15-20 amerikai dollárért (sőt, akár kevesebbért) egy egyszerű, de tiszta tengerparti bungalóban tudunk megszállni, s a világ szegényebb részein jellemzően nagyon jó éttermek s egyéb szolgáltatások találhatók az európai árak töredékéért. Arról nem is beszélve, hogy az olcsóbb úti célokon kényelmesen utazva is sokkal többet kaphatunk a pénzünkért: nézzük csak meg, hogy például 50 dollárért milyen szobát találhatunk az interneten mondjuk Kambodzsában, míg ugyanezért az összegért csupán két ágyra futja Japánban.
Komoly terveim vannak az év második felére, igyekszem úgy alakítani a dolgaim, hogy az év második felét utazással tudjam tölteni – elkiabálni persze nem szeretnék semmit, de álmodozni azért szabad. Ha össze is jön a több hónapos „álom-út”, annak nagy részét olcsó országokban fogom eltölteni, terveim között szerepel például India és Nepál, de természetesen még semmi sincs kőbe vésve. Elkezdtem tehát felderíteni a lehetőségeimet, hogy az idei évben hol „érdemes” utaznom ahhoz, hogy minél több időt tudjak egy adott országban eltölteni anélkül, hogy „idő előtt” elfogyjon a pénzem. Mivel az év végén valószínűleg hazaköltözöm Európába, alighanem Ázsia eddig általam még meg nem járt részeit fogom preferálni – a drága, kontinenseken átívelő repülőjegyeket elkerülendő. Jövő évtől viszont alighanem Dél-és Közép-Amerika, valamint Afrika lesz esetleg terítéken, úgyhogy az alábbi listára természetesen nem csak Ázsiából szemezgettem.
Azt viszont gyorsan leszögezném, hogy a listát szubjektíven állítottam össze, és természetesen semmiképpen sem teljes:
Rengeteg ország van, amit utazva, tehát nem nyaralva, több-kevesebb lemondással akár olcsón is meg lehet járni.
A másik dolog, hogy az olcsóság alatt elsősorban az országban való tartózkodást, utazást értem, az országba való utazás természetesen a legtöbb esetben repülőjegy-függő, ami vagy megoldható olcsón, vagy nem. Flexibilitással – főleg a közelebbi, illetve a népszerűbb úti célok – általában megoldhatók.
Valamint azt is kiemelném, hogy nem csak az olcsóságot vettem figyelembe a lista összeállításakor, hiszen nem minden olcsó ország kínál remek értéket a pénzünkért. Vannak a világnak hagyományosan nagyon olcsó országai, például megemlíteném Bangladest, ahol alighanem kvázi királyként élhetünk egy néhány hetes mondjuk thai utazás költségevetésével; viszont Banglades még a hardcore utazók számára sem egy egyszerű, könnyen élvezhető úti cél, a borzasztó túlnépesedés által kialakult körülmények sokak számára riasztóak.
A lényeg, hogy jó ár-érték arányt produkáló országok következnek, ahová megéri elutazni az idei évben! Utazni persze majdnem mindenhová érdemes, de a listán szereplő országokban egyrészt nagyon olcsón is ki lehet jönni, másrészt a kényelmes utazást kedvelők is kevesebb pénzből élvezhetik nyaralásukat, mint máshol. Szóval, ha jó ár-érték arányt szeretnél kapni a pénzedért, vagy csak szimplán az olcsó helyeket keresed, akkor én a helyedben ezekből az országokból válogatnék:
Az egyszerűség kedvéért az országokat ábécé-sorrendben tüntetem fel.
Bolívia
Ha Dél-Amerikára gondol az ember, aligha Bolívia az első ország, ami az eszébe jut: a magaslati településekkel teletűzdelt, tengerpart nélküli ország hangulata messze van például a napsütötte tengerparti brazil városok energetikus atmoszférájától. Az utazás ugyan Bolíviában nem kifejezetten egyszerű (kommunikációs problémák – angoltudás hiánya, közbiztonsággal kapcsolatos aggályok és hasonlók), viszont némi spanyoltudással és egy kis kalandvággyal felvértezve nagyszerű élményekben lehet részünk.
A fő látnivalók közé tartozik az emblematikus El Salar De Uyuni, a híres „só-síkság”, ami alighanem az ország legnépszerűbb attrakciója: kilométerekre nyúló, hófehér sík táj, amely megfelelő fényviszonyok esetén lenyűgöző látványt biztosít. Továbbá az amazóniai esőerdő talán legérintetlenebb része is Bolíviában található, de az Andok-hegység látképe sem egy utolsó látnivaló. A gyarmati és helyi történelmi örökségekről, például elegáns gyarmati városokról már nem is beszélve.
És a legjobb az egészben, hogy Bolíviában akár jóval kevesebb pénzből is kijöhetünk, mint a környező országokban. Ami a szállást illeti, egyszerűbb körülményekre kell számítani, mint a szomszédos országokban, de szerencsére ez az árakon is meglátszik. 7-10 amerikai dollárért nem gond szobát találni, persze ezeket ne az interneten keressük. Egész Dél-Amerika legszegényebb országa lévén az utazás többi aspektusa is kifejezetten olcsó (például piacokon étkezve 1-2 dollárért jóllakhatunk), bár azért némi kalandvágy Bolíviába tényleg nem árt. Dehát pont ez a lényeg.
Bulgária
Bulgáriát úgy 5-10 évvel ezelőtt nagyon „felkapták”, mint a horvát tengerparti nyaralás olcsó alternatíváját – s gyakorlatilag el is özönlötték a külföldi vendégek. Baráti társasággal négy és fél éve, 2013 nyarán én magam is megjártam a híres „Napos Partot”, s természetesen Délkelet-Ázsia után a tengerpart szépségétől nem estem hasra, az áraktól viszont annál inkább. Baráti társasággal vagy akár családdal Bulgária árai alighanem verhetetlenek Európában: ami a szállást illeti, szállásfoglaló oldalakon 15 ezer forint körül igazán nem gond medencés, jó helyen lévő apartmant találni mondjuk négy fő részére, július, tehát a főszezon közepére; de a nyaralás minden egyéb aspektusa is kifejezetten olcsó. Tengerparti éttermekben 1-2 ezer forint körül bőségesen jóllakhatunk, s – némileg azért hiányos – emlékeim szerint az éjszakai élet is sokkal olcsóbb, mint például Nyugat-Európában vagy akár Horvátországban. Hab a tortán, hogy Bulgária akár autóval is kényelmesen megközelíthető, de akár repülhetünk is a Wizzairrel.
Arról nem is beszélve, hogy a nyaraláson túl rengeteg egyéb, egész évben élvezhető programot is kínál az ország: télen síelhetünk, az év többi részében viszont a nemzeti parkok és kulturális látnivalók is megérhetnek egy utat.
Egyiptom
A közelmúlt politikai eseményeinek hatására az egyiptomi turizmus komoly károkat szenvedett, mára viszont Egyiptom sem veszélyesebb, mint bármely más, akár európai ország. A turisztikai ágazat még mindig nem épült fel a sokkból, s ennek köszönhetően az ország olcsóbb, mint valaha. Egyiptom látnivalóit alighanem szükségtelen ecsetelnem, korábban igen kedvelt úti cél volt a magyar utazóközönség számára, s a jelenlegi árak talán segítenek a korábbi rajongást feléleszteni: hihetetlen ajánlatokat lehet kifogni, ebben a négy csillagos szállodában például 3310 forint egy erkélyes szoba két fő részére, júliusra. Úgyhogy menjen, aki csak teheti, ennél olcsóbb aligha lesz egy egyiptomi nyaralás!
Guatemala
Közép-Amerika is már régóta mozgatja a fantáziám, a távolságok (s az ebből adódó magas repülőjegyárak) miatt azonban eddig még nem volt lehetőségem a régióba utazni. Közép-Amerikából a terület legolcsóbb országa, Guatemala fért fel e listára, ahol mások szerint is akár napi 26 dollárból is relatíve kényelmesen ki lehet jönni. Közép-Amerikában Mexikó még a magyar utazók között is népszerűnek mondható úti cél, a szomszédos Guatemalába már jóval kevesebben látogatnak el, pedig remek (és olcsó!) kiegészítés vagy akár alternatíva lehet a mindig népszerű Mexikóhoz, hasonló látnivalókkal: a strandok talán kevésbé jók, de az aktív utazást kedvelők biztosan nem fognak unatkozni: lélegzetelállító maja romok (például Tikal) és spanyol gyarmati városok (például Antigua) vulkánok árnyékában, színes nemzetiségi vásárok és a világ egyik legszebb fekvésű tava (Lake Atitlán) teszik Guatemalát igazán különleges úticéllá. És a legjobb az egészben, hogy tényleg nem kell sok pénz ahhoz, hogy mindezt a csodát felfedezzük!
India
Lehet utálni, de egy valami kétségtelen: India egy olyan ország, amit egy utazónak legalább egyszer látni kell. Káosz és harmónia, szagok és illatok, grandiózus látnivalók és bádogházakból álló nyomornegyedek: egy indiai utazás cunami az érzékszervekre, ami sokaknak riasztó, de némi kalandvággyal és nyitottsággal felül lehet kerekedni a nehézségeken.
Egy valami biztos: kevés olcsóbb ország van Indiánál (bár azért tegyük hozzá, hogy kínai mintára a jelentősebb látnivalóknál drága belépőjegyet vezettek be a közelmúltban – megdrágítva az utazást), én konkrétan jelenleg is tartó indonéziai utam során találkoztam egy spanyol párral, akik éppen Indiából érkeztek, s ketten együtt úgy 850 eurót költöttek másfél hónap alatt, mindennel – például belföldi repülőjegyekkel – együtt; s elmondásuk szerint nélkülözés nélkül. India nekem is régóta a bakancslistámon szerepel – majd’ nyolc év Kína után aligha lesz elviselhetetlen kultúrsokk – , eddig többnyire azért nem kerítettem sort rá, mert az ország méretei miatt az utazás itt igen időigényes. Indiában található minden, amire egy utazó vágyhat: a Himalája hegyvonulataitól a sivatagokon keresztül dél-India tengerpartjaiig igen széles a választék; így érdemes lehet itt a két hónapos turistavízumot kihasználni, sőt. A pénztárcánk szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy két hetet maradunk vagy két hónapot, a legnagyobb költség alighanem úgyis a repülőjegy lesz.
Indokína (Kambodzsa, Laosz és Vietnam)
Ami Dél-Kelet Ázsiát illeti, a régió legolcsóbb része a Thaiföld és Kína között található Indokína (bár azért megjegyzem, hogy egyes országoknak vannak hasonlóan olcsó részei: például többek között Jáva szigete Indonéziában szintén nagyon olcsón megjárható), amely három országból áll. Mind Kambodzsa, mind Laosz és mind Vietnam a hátizsákos utazók kedvence, hiszen itt jóval tovább „kitart” az idehozott valuta, mint mondjuk a szomszédos Thaiföldön vagy Malajziában. Vietnam például híres a pár-tíz forintos söréről (bia hoi, azaz csapolt sör, amit úton-útfélen árulnak), aminél talán keresve sem találhatnánk olcsóbbat, de az utazás összes aspektusa nagyon olcsó tud lenni ezekben az országokban. Tapasztalataim szerint Kambodzsában (vagy a másik két országban) egy mondjuk 20 dolláros szoba sokkal igényesebb és kényelmesebb, mint mondjuk ugyanez az árkategória Thaiföldön – persze ki lehet fogni olyat is, ami éppen nem nyeri el a tetszésünket, de általában nem ez a jellemző. S a legjobb az egészben, hogy a három ország akár egy úton is bejárható (bár azért rohanni nem érdemes), a közlekedés az országok között – akár földön, akár levegőben – gördülékeny és olcsó.
Indonézia
A blog eddigi írásai után nem is tudnám leplezni Indonézia iránt érzett vonzalmam, de nem is akarom: egész egyszerűen a világ egyik kulturálisan legsokszínűbb országáról van szó, na meg egyben az egyik legolcsóbbról is. Indonézia keleti végei, főleg Pápua tartomány nem olcsó terep, az ország nagy része viszont hihetetlenül olcsón megjárható. Be persze nem, legalábbis nem egy-két úton, hiszen hatalmas országról van szó, több, mint 17 ezer szigettel.
A turistásabb Jáván, Szumátrán vagy akár Nusa Tenggara tartományban akár napi 20-30 dollárból is remekül érezhetjük magunkat, kedvencem, Maluku egy fokkal talán drágább, s az országról összességében elmondható, hogy az eldugodtabb részeihez azért nem árt némi pluszköltséggel számolni – például hajóbérléshez, ami sok sziget eléréséhez szükséges lehet. Mégis – még a drágának mondható Pápuában is – igazán remek értéket kapunk a pénzünkért: például hol máshol a világon tudnánk egyedül lenni olyan gyönyörű tengerpartokon, mint amik a Loloda-szigeteken találhatók?
Nepál
A kalandos utakat, illetve a túrázást kedvelők örök kedvence, Nepál is az olcsón megjárható országok közé tartozik. Ne tévesszenek meg a drágán kínált, szervezett gyalogtúrák, ugyanis nem feltétlenül kell vezető a túrázáshoz: akár 25-30 dollár körül is kijöhetünk egyénileg túrázva, teaházakban megszállva, ahol 10 dollár körüli összegeket kérnek az egyszerű szobákért. A legtöbbek által leginkább vágyott (és sokak által valóban megtett) túra az Everest alaptáborához vezet, de híres még az úgynevezett Annapurna-kör végigtúrázása is, ami akár két-három hetet is igénybe vehet. A hosszabb túrákon túl, igénytől függően természetesen akár egy-két napos sétautak is tehetők, s megemlíteném, hogy akár túrázás nélkül is lefoglalhatjuk magunkat Nepálban járva. Tény, hogy elmenni Nepálba és nem túrázni olyan, mint elmenni a Maldív-szigetekre és nem bemenni a tengerbe, de azért a csodaszép hegyvidéki tájon kívül is akad érdekes látnivaló. A Kathmandu-völgy világörökségi helyszíneire akár egy teljes hetet is érdemes lehet szánni, s ezeken túl például a Chitwan Nemzeti Park meglátogatása is egy remek program.
Üzbegisztán
A lista utolsó országa, Üzbegisztán abszolút nem mondható turistásnak, ennek oka azonban nem a látnivalók hiányában, hanem a komplikált vízumpolitikában keresendő – ami viszont javulni látszik a 2018-as évre! Ha minden igaz, a tervek szerint az év közepére meg fog szűnni a vízum a magyar állampolgárok számára (úgy legyen!), de manapság már az is nagy segítség, hogy a vízumigénylés eddig menetéhez képest vízumigényléskor már nincs szükség meghívólevélre, ami óriási nyűg volt korábban. Lényeg a lényeg, idén egyszerűbb Üzbegisztánba utazni, mint valaha! Ráadásul mivel Kazahsztánba már fapados légitársasággal is lehet repülni, akár igazán olcsón is megjárható Közép-Ázsia!
A történelmi Selyemút öröksége miatt Üzbegisztán a legérdekesebb közép-ázsiai ország – számomra legalábbis mindenképpen. Az ország „adu ászai” a színes építészettel és csodálatos történelemmel megáldott sivatagi kereskedővárosok, mint például Bukhara vagy Szamarkand, amik a mai napig képesek átadni a Selyemút autentikus hangulatát. Közép-Ázsia – szegény országokról lévén szó – önmagában egy olcsón utazható régió (természetesen a repülőjegytől és a vízum-mizériáktól eltekintve), s Üzbegisztánban is baráti árakkal találkozhatunk, mind a szállást, mind az étkezést, mind pedig az utazás költségeit figyelembe véve. Homestay vagy egyszerű vendégház jellegű szállásokban megszállva 10-15 dollár körül találhatunk szobát, míg az egyszerű helyi éttermekben két személy 5-6 dollárból is jól lakhat. Én nagyon mennék, ha Kínából nem lennének annyira drágák a repülőjegyek – Közép-Ázsia gyakorlatilag összes országába annyiba kerül a repülőjegy, mint haza, Magyarországra, pedig kvázi szomszédos országokról beszélünk.
Ami késik, nem múlik, előbb-utóbb eljutok Közép-Ázsiába és a többi, még be nem járt régióba is – legalábbis azon vagyok. Te hová mennél szívesen?
Így a bejegyzés végén engedd meg, hogy megosszam Veled a videoblogom következő, immáron harmadik részét:
Várlak majd a folytatással! 😉
India valóban nem drága, de azért két emberre 850 euró másfél hónap alatt kifejezetten hátizsákos, takarékos, nagyon kompromisszumos utazást takarhat. A nagyvárosok vagy a felkapottabb turistahelyek (pl. Mumbai, Goa, divatosabb tengerpartok) pedig egészen drágák is tudnak lenni szállás szempontjából az ország többi részéhez mérten, tehát az sem mindegy, hol laktak és meddig. Utazni még olcsóbb (és sokkal nagyobb élmény) vonattal, vagy akár busszal is, ha valaki spórolni szeretne.
Bolíviában nem szabad kihagyni a Titicaca-tavat a nádszigetekkel,Guatemalában a Rio Dulce folyót Livingstone-nal.
Kambodzsában van Angkorwat,műemlékben az egyik legnagyobb durranás!
Ha Dél és Közép-Amerikába készülsz,néhány országot leszámítva már nem olcsó!
Indiához pedig csak annyit,hogy nagy levegő és jó gyomor kell..
Bolívia, Guatemala mint olcsóbb úti cél, ehhez azért arc kell…. Ezek csak tiborczistváni vagy mészároslőrinci mértékkel nevezhetők olcsónak… Szóval mikor megláttam ezt a kér “filléres” úti célt, már el sem olvastam a többit…
Tegnap jöttem haza Indiából. Nem igazán olcsó, de legalább koszos és kiábrándító. Vissza nem mennék még egyszer. 440 Ft egy nagy üveges sör, ugyanannyi, mint a hamis Ray-Ban. Vagy ötcsillagos, repülős, légkondis buszos körutazásra, vagy hátizsákos, igénytelen, vonatosra érdemes menni. Biztos vannak szépségek, csak a kosztól, mocsoktól nem látszik.
Voltunk Bulgáriában 2 éve, és aki szereti a tengert az ne oda menjen. A tengerbe nem tudtunk bemenni, a növények elvették a kedvünket. Napos part… Étel szinte csak pizza, helyi semmi, ami meg tengeri finomság az már drága. De a tömeg miatt nincs is kedve az embernek hozzá. A legnagyobb baj inkább a turisták összetétele, a környező országokból özönlő nem feltétlenül jó kultúrájú emberek.
Ha autóval apartmanba megyünk, akkor már Horvátország sem drágább és júniusban vagy aug végén tömeg sincs, szebbnek meg ezerszer szebb.
Nem rég pont volt itt az egyik index blogon hogy top 10 hely amit kerülni kell mert életveszélyes, és a lista meglehetősen sok helyen egyezik ezzel a listával 😀
Jó hülye blog ez ilyen ajánlásokkal……Utazz el Nepálba mert olcsó. Jabazmeg a repjegy meg fejenként 250. Már ha nem valami Air Utopiaval akarsz utazni.
Albánia… mindenhol reklámozom, iden harmadszor megyünk vissza.. olcsó, gyönyörű a tenger, és szuperek az emberek. És annyira nincs messze… 😉
@Hungarian Geographic: Tegyük hozzá a szánalmas jelzőt. Három ilyen út árából már elmehetne egy olyanra, ami érdekli.
Persze az ilyen embereket semmi nem érdekli a világból, csak az motiválja őket, hogy elmondhassa, hogy utazik. Hogynéz má’ ki, hogy otthon marad, mit fognak szólni az ismerősei.
@naty77:
A Napospart turistagettó. Szar is és drága is.
“Egyiptom sem veszélyesebb, mint bármely más, akár európai ország” – hat DE! De az. Mas kerdes, hogy ott is ugyanugy lehet szerencsed es meguszhatod.
@Vacskamati69: Csatlakozom. Albánia olcsóbb Bulgáriánál, és változatosabb. Két tenger, Albán-Alpok, a kaják isteniek, az emberek kedvesek, a rendőr nem bánt stb. 🙂
Az “olcso” relativ. Valszeg nem napi 8-10 oraban dolgozik atlagfizetesert;D
Szerintem Európàban érdemes elmenni, Görögorszàg nem turistàs tengerpartjaira, mostanàban elég jó àrak vannak, és szuper biztonságos…Albània és Lengyelorszàg szintén jó célpontok lehetnek, àrak és làtnivalók tekintetében…Európán kívül , Vietnàm és Thaiföld…Indiàba nem mennék. Koszos , kulturàlatlan, veszélyes. Goàban ezrek tünnek el nyomtalanul… Guatemala szintén rossz: pocsék a közbiztonsàg…Közép-Ázsia szintén rossz, a közbiztonsàg miatt, sajnos…
Az “utazó” pont olyan turista mint a többi csak cikinek tartja és kimondottan ruppótlan helyekre jár mint Indonézia meg India.. Ha szép tengerpartot akarsz látni öcsém, menj Okinawa-ra..
Ezt a sok frusztrált és irígy idiótát itt!
@AlexRadex:
” Az “olcso” relativ. Valszeg nem napi 8-10 oraban dolgozik atlagfizetesert;D “
Ha a magyarnál olcsóbb, akkor olcsónak számít neked?
@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:
“A Napospart turistagettó. Szar is és drága is.”
A Napospart tényleg rémes!
Mi Pomorie-ben voltunk. Vizsonylagos nyugi, jó kaják, finom sör, helyes csajok, és olcsó is volt.
@Vacskamati69:
“Albánia… mindenhol reklámozom, iden harmadszor megyünk vissza.. olcsó, gyönyörű a tenger, és szuperek az emberek. És annyira nincs messze… 😉 “
Kb 1 hete kezdtem el tervezni, hogy nyáron valamikor legurulok 1-2 hónapra. Eddig csak a hegyekben voltunk, most Sarande a cél.
vorosborisz – Nem vagyok teljesen hiteles forrás mert nem jártam még Kínában, de nagyon sok barátom igen, óriási lesz a kultúrsokkod mikor Indiába jössz. És szerintem akárhol voltál a világon (ebben már autentikusabb vagyok én is), India akkor is egész más lesz. Talán Sri Lanka (ami egyébként teljesen jogtalanul kimaradt a listából) hasonít hozzá a legjobban, de az is csak annyira mint a kocka Lada a kocka Volvohoz.
@pacorro: Szerintem 850 Euróból nem lehet ketten másfél hónapot eltölteni Indiában. Már csak ha megnézel 10 látványosságot (Taj Mahal és társai) az két emberre már 100 Euróba legalább fáj. A repülés pedig ki van zárva, ma már nem lehet 25 – 30 Eurónál olcsóbb jegyeket kapni sehol.
Egyébként pedig a nagyvárosokat érdemes elkerülni mindenkinek aki idejön, Delhin kívül sehol nincs semmilyen érdemi látnivaló. Amit viszont érdemes megnézni ahhoz jelemzően egy hosszú vonatút után még rengeteget kell buszozni. Szóval aki olcsón akar idejönni, annak mindenképpen teljes időmilliomosnak kell lenni
@roli101: Rengeteg elképesztően szép dolog van Indiában, de valóban a legtöbbet ellepi a kosz, amit meg nem, oda az egyszeri turista nagyon ritkán jut el, mert még másfél hónapba is nehezen fér bele. Ahhoz itt kell élni.
Én Sri Lankát tenném fel mindenképpen erre a listára, fillérekért lehet elfogadható szállást találni, és ha valaki meg tud barátkozni a kissé egyhangú és rettenetesen csipős kajával, annak az étkezés simán megoldható 1-2 Euróból naponta. Sok és olcsó buszjárat van, és egy csomó remek látnivaló. És a jégbehűtött kókuszdió a tengerparton 200Ft. Na az isteni.
@desw: Saranda nem annyira jó, a Napospartról írt fentebbi vélemények igazak rá. De ha egy kicsit még tudsz menni délre, és szereted a nyugis helyeket, akkor Ksamil a te helyed!
Albánia amúgy tényleg szuper! Örülök neki, hogy ennyien felfedezik, de nem szeretném, hogy túlságosan felkapott legyen, mert ez az egyik bája.
Bolíviába most konkrétan 360.000 forintért találtam repülőjegyet, az nálunk két felnőttre és egy gyerekre 1 milla. Annyiból elmegyek Európában bárhova két hétre és nem fogom vissza a kiadásokat.
@mrazziee: Köszönöm az infót! Főleg azért, mert én kifejezetten kerülöm a túristák által felkapott helyeket. Kocsival megyek, és a végcél Baku lesz remélhetőleg, így arra megyek, amerre kevesebb a túrista. * *
“Örülök neki, hogy ennyien felfedezik, de nem szeretném, hogy túlságosan felkapott legyen, mert ez az egyik bája. ” * * Egyetértünk! Ahol megjelennek a baltaarcú nyugati túristák, ott vége a helynek nálam. Sosem értettem pl, hogy miért utazik a hülyeangol 10 ezer km-t Ázsiába, ha ott minden nap a Mekiben zabálja a burgert és pöffeszkedik a Kosta Kaféban
@dhrbikes:
Ne csak 1-2 héttel számolj, és már nem is lesz olyan drága Bolívia sem. (a repjegy ugyanannyi ha 1 hétre mész vagy 6 hónapra, de ott lenni olcsóbb)
@dhrbikes:
Meg aztán nem vagyunk egyformák. A többségnek szerintem az a nyaralás/utazás, ha 3 nagybőrönddel elmegy valami drága és kényelmes nyugatias helyre és ott lubickol és sétálgat 1 hetet. Másnak meg az, ha egy 8kg-os hátizsákkal hónapokat motorozgat/utazgat Ázsiában.
@zdyzs: Agra:Taj Mahal,Vörös Erőd?
Jaipur-The Pink city?
Udaipur?
Ezek is Delhin kívül vannak…
@Walhalla70: Bocs, túl rég vagyok Indiában, nekem a nagyváros már 5 millió körül kezdődik. Akkor pedig teljesen igaz, hogy nem érdemes odautazni. (talán-talán Hájderabádba? Nem, igazán oda sem). Madrasban az égvilágon semmi nincs, Mumbaiban két átlagosnak is nehezen mondható látnivaló, Kalkuttában egy (illetve egy csomó viktoriánus épület, de azokat olcsóbban meg tudd nézni Londonban).
@desw: Na persze. Csak az emberek 98%-nak nincs arra ideje, hogy 6-8 hónapot utazgasson. Ha esetleg van ennyi ideje, akkor vagy pénze nincs, mert nem dolgozik, vagy qrva sok pénze van és amiatt nem dolgozik. Akkor viszon marhára nem érdekli, hogy mi az olcsó. Emiatt a posztban említett országok magyar célközönsége erősen közelít a nullához. De biztos, hogy 1%-on belül van. Ez persze nem akdályoz senkit abban, hogy olvasson róluk, Porschet is alig vesz valaki, mégis tele van velük minden autósújság.
A blog szerzőjével korábban is volt már ilyen vitám, szerintem baromira nem éri meg elutazni a világ végére, azért hogy ott 5-6 héten keresztül, napi 2 dollárból, íztelen, helyi szegények álltal evett, gyakran veszélyes ételeket együk, majd estére egy helyi szegény családhoz bekéretőzni, hogy a szegényes vacsorájukat osszák meg velünk is. Eközben lenézően nézni a “buta fehér túristát” aki 5+ csillagos szállodában élvezi a kényelmet, “mert az nem autentikus”. Én tartom magam, hogy inkább sporoljon az ember, dolgozzon, és menjen később, de élvezze ki teljesen az utazást, hamár odamegy. Mivel világ végi országban élek, tudom milyen itt “olcsóba elleni” és milyen amikor el lehet engedni magunkat. Persze hogy olcsóbb mint otthon, de cserébe sokkal kellemetlenebb.
Egyetértek a többiekkel, ez egy hihetetlen ostoba és irritáló lista. Budapest-Nepál repülőjegy 265 ezer forintnál kezdődik, Guatemala 280 ezer forintnál.
“És a legjobb az egészben, hogy tényleg nem kell sok pénz ahhoz, hogy mindezt a csodát felfedezzük!’ — de, kell, mert Bulgária kivételével egyik olyan hely, ahova csak úgy át lehet ugrani. Nem beszélve arról, hogy nem fogok egy tök idegen országban elkezdeni mászkálni a hegyek között vezető nélkül, és még meg lehetne említeni az egyes országok közbiztonságát, vagy éppen az európai gyomornak idegen ételeket.
“A lista utolsó országa, Üzbegisztán abszolút nem mondható turistásnak”
Mondja ezt a hülye blogger, aki életében nem járt még csak a környéken se. Üzbegisztán erősen turistás érzetet kelt, ugyanis mindenki kizárólag Szamarkand-Buhara-Khívát nézi meg, mert egyszerűen azok az érdekesek. Taskent már egy rusnya betongettó, Mujnak és Karapalkasztán egésze is csak a marsi környezet miatt említésre méltó.
Emiatt és az ország durva szezonalitása miatt (választhatsz, hogy április-májusban vagy szeptember-októberben mész) az esetlegesen alacsonyabbnak tűnő érkezési adatok is keménynek fognak tűnni IRL.
Ja, és a másik az, hogy tavaly eltörölték a feketepiaci és a hivatalos árfolyam közti több, mint kétszeres különbözetet. Ezzel elég gyorsan elpárologhat az a valódi olcsóság, ami tavalyig jellemezte őket.
@Brail Kast:
“Egyetértek a többiekkel, ez egy hihetetlen ostoba és irritáló lista. Budapest-Nepál repülőjegy 265 ezer forintnál kezdődik, Guatemala 280 ezer forintnál. “
*** Egy átlaghülye minimálbéres proli is elbasz havonta 20 ezret cukros löttyre, bagóra, sőrre, . . . Nicsak! 1 év alatt megvan a 240 ezres repülőjegy!
@ComLo:
“”. Én tartom magam, hogy inkább sporoljon az ember, dolgozzon, és menjen később, de élvezze ki teljesen az utazást, hamár odamegy.”
**** Kinek mit jelent az utazás “élvezése”. Én még itthon is szívesebben megyek hátizsákkal és sátorral vagy autóval az erdőbe, tábortűznél együtt eszünk-iszunk, mint egy városi szállodába, a zajba a sok baltaarcű közé. Aztán pl én nem akarok évente 52 hétből 50-et végigrobotolni, hogy aztán 1-2 hetet pöffeszkedhessek egy 5 csillagos szállodában. Nem vagyunk egyformák!
@zdyzs:
“Csak az emberek 98%-nak nincs arra ideje, hogy 6-8 hónapot utazgasson. Ha esetleg van ennyi ideje, akkor vagy pénze nincs, mert nem dolgozik, vagy qrva sok pénze van és amiatt nem dolgozik. ” *** Esetleg van más megoldás is, én pl doglozom az utazások alatt (IT) És ha nem költenék el hülyeségekre a pénzüket az emberek . . . ha nem lennének konzumidióták . . . azt hiszik, hogy akkor lesznek boldogok, ha lesz egy 40 millás garzonjuk egy menő környéken, meg null-kilóméteres autójuk, meg 100 ezer ft-os kávéfőzőjük . . . Én nem számítok menőnek a mai társadalmi normák szerint (leszarom), cserébe egy évben 8-10 hónapot úton vagyok.
@desw: Akkor te pont abba az 1%-ba tartozol, akiknek szól a blog.
@desw: Igen, én is szeretem a tábortüzeket, ugyanakkor nem költök el havi 20 ezret se sörre, se bagóra. Sajnos nem mindenkinek van olyan munkája, hogy bárhol a világból tudjon dolgozni (az IT-seknek nyilvánvalóan könnyebb), de ezt sem mindenütt lehet megtenni. Pl. a Nanga Parbat tövéből biztos nem tudnál felcsatlakozni a netre.
@zdyzs: “Akkor te pont abba az 1%-ba tartozol, akiknek szól a blog.” *** Mondjuk emlékeim szerint nem én hülyéztem le Boriszt. És mondjuk én nem megyek be a hüvelygombás blogra lehülyézni a bloggert . . .
@desw: Valóban nem. Te a másik 99%-ot hülyézted/idiótáztad le.
A hüvelygombás hasonlatod meg azért nem állja meg a helyét, mert az poszt címe, hogy “Olcsó országok 2018-ra” nem az, hogy “Olcsó országok 2018-ra, ahova egyébként qrva drága elrepülni”. Azaz az is kattintani fog, aki annyira konzumidióta, hogy már a horvátokhoz leutazni is nagy anyagi teher neki. Mert abban bízik, hogy itt most kap valami jó tippet.
Szóval ha valaki kattintásvadász címmel operál, akkor sajna kap majd hideget-meleget.
@Brail Kast: “Sajnos nem mindenkinek van olyan munkája, hogy bárhol a világból tudjon dolgozni (az IT-seknek nyilvánvalóan könnyebb), de ezt sem mindenütt lehet megtenni. Pl. a Nanga Parbat tövéből biztos nem tudnál felcsatlakozni a netre. ” **** Ebben igazad van, de havonta elég pár napot dolgoznom, és utána low-budget utakra jó vagyok. *** Aztán a másik az, hogy pl ismerősöm panaszkodik, hogy még a Balatonra sem jut le, én meg köcsög utazgatok állandóan, közben meg évente 7-800 ezret basz el csak bagóra és piára.
@desw: Ez szép és jó, csak azt felejtik el sokan, hogy ez a “olcsóból megoldom sokáig” mentalítás erős áldozatokkal jár. A táj tényleg szép, az élémny autentikus. De pl az Indonéz cédéken élő emberek nem azért élnek napi 20 000 IDR-ből, mert nekik ez annyira jó. Egészségtelen, gyakran elég szar kaját esznek, az általános közállapotok pedig messze vannak az európai normáktól. Tudom mit beszélek, évek óta élek itt, párom családja vidéken él, szoktunk hozzájuk járni.
Persze tök jó lehet beutazni DK Ázsiát napi 500 Huf-ból, de egyrészt semmit nem engedhetsz meg magadnak ami komolyabb kiadást jelent, másrészt akármikor belefuthatsz egy olyan faja fertőzésbe, hogy a családod és a követség heteket fog szenvedni, hogy a hulládat valahogy hazajutassák.
@bontottcsirke: Repülni nem csak Magyarországról lehet. Érdekes, hogy az USA-ba vagy Mexikóba sokan el tudnak jutni, onnan Dél-Amerika, főleg Guatemala meg már csak egy “ugrás”.
@Hortenz: Nyugodtan olvasgass bele a blog korábbi írásaiba, mielőtt hülyeségeket írkálsz rólam. Szerinted olyan helyekre utazom, ami nem érdekel, csak azért mert olcsó?
@Szelid sunmalac: Ezt manapság szinte minden országról el lehetne mondani.
@mikka: Vitatkozhatunk azon, hogy mitől utazó egy utazó, de ha beleolvasol a blog korábbi írásaiba, akkor láthatod, hogy nem csak Okinawán vannak szép tengerpartok.
@zdyzs: A kultúrsokkos megjegyzést arra értettem, hogy több év Kína után talán egyszerűbben fogom kezelni a kellemetlenségeket, mint valaki, aki közvetlenül Európából utazna. Sri Lankán már jártam, de tudom, hogy India ebből a szempontból azért húzósabb.
@dhrbikes: Erre szintén csak azt tudom mondani, hogy repülni nem csak Magyarországról lehet és nem feltétlenül kell közvetlenül Bolíviába utazni, lehet átszállásokkal is. Tény, hogy nem egy európai fapados kiruccanás ára lesz, de nem is feltétlen kell, hogy többszázezer forint legyen. Mindent lehet, csak akarni kell.
@mrazziee: Ksamil szezonban ugyanolyan zsúfolt, mint Saranda, a fehér homokos strandokon “hering szindróma”. Ha nyugis strandokat akarsz, Vlora-tól délre kezdj el nézelődni a Riviérán. Ott még találsz olyan érintetlen részeket is, amit csak úszva v. hajóval lehet megközelíteni.
@ComLo: Bele is írtam a cikkbe, hogy nem csak arról szól a cikk, hogy hol lehet fillérekből kijönni, hanem hogy hol kapsz jó értéket a pénzedért. Az olcsó országokról általánosságban elmondható, hogy nagyobb értéket kapsz a pénzedért. Lásd a cikkben szereplő Kambodzsa – Japán összehasonlítást, mit kapsz 50 dollárért az egyikben és mit a másikban. Még a legszegényebb országokban is vannak 5 csillagos hotelek, ha valaki pénzt nem számolva akar (és tud) utazni, azt Bangladesben is lehet, és alighanem királyként tudsz ott élni, míg máshol csak “elleszel” mondjuk 60-70 dollárból.
@zdyzs: “Valóban nem. Te a másik 99%-ot hülyézted/idiótáztad le.” **** Ezek az emberek mondjuk — szerintem — tényleg idióták. Azért dolgoznak rabszolgaként, hogy megvehessék a 200k-s öltöny, ájfónt, kávéfőzőt, 20 éves hitelre a hipi-szupi fenszi lakásért, . . . ****
“A hüvelygombás hasonlatod meg azért nem állja meg a helyét, mert az poszt címe, hogy “Olcsó országok 2018-ra” nem az, hogy “Olcsó országok 2018-ra, ahova egyébként qrva drága elrepülni. Azaz az is kattintani fog, aki annyira konzumidióta, hogy már a horvátokhoz leutazni is nagy anyagi teher neki.”****
Gyanítom, hogy 2 hét Adria csúcsszezonban nem lesz olcsóbb, mint 1 hónap Ázsiában. Közel egy évet voltam Malájziában és Kambodzsában. Hiszed vagy sem, átlagosan kb 150 ezer ft-ot költöttem havonta repjeggyel együtt. Ja, apartmant béreltem egy tömbházban, volt medence és konditerem is, mindezt havi ~60 ezer ft-ért, ott ahol a helyiek is.
****”Mert abban bízik, hogy itt most kap valami jó tippet. Szóval ha valaki kattintásvadász címmel operál, akkor sajna kap majd hideget-meleget. ” *** Kibaszott irigyek az emberek!
@ComLo: “Ez szép és jó, csak azt felejtik el sokan, hogy ez a “olcsóból megoldom sokáig” mentalítás erős áldozatokkal jár. A táj tényleg szép, az élémny autentikus. De pl az Indonéz cédéken élő emberek nem azért élnek napi 20 000 IDR-ből, mert nekik ez annyira jó. Egészségtelen, gyakran elég szar kaját esznek, az általános közállapotok pedig messze vannak az európai normáktól.” **** Jó kérdés, hogy melyik a jobb: a ipari tápos hipós csirke, vagy a utcán rohangáló? **** “Tudom mit beszélek, évek óta élek itt, párom családja vidéken él, szoktunk hozzájuk járni.” **** Jakarta, ugye? Gondolod, hogy az 3-5 csillagos szállodában más csirke lesz? Malájziában egy nagyon csoró család (faviskó az erdő közepén, vezetékes víz nincs, . . . ) adta el a saját kertükben rohangáló csirkét éttermeknek. Ők is ezt ették! **** “Persze tök jó lehet beutazni DK Ázsiát napi 500 Huf-ból, de egyrészt semmit nem engedhetsz meg magadnak ami komolyabb kiadást jelent” **** Nem vagyunk egyformák! Mi az, amit nem engedhetek meg magamnak ÉS szükségem is lenne rá? Mivel általában hónapokat töltök egy helyen, így apartmant bérelek meg motort vagy autót, döglök a tengerparton vagy a medencében, motorozgatok, piacra járok kajáért, . . . néha egy kis meló. A lényeg: no stress, érdekes új helyek és emberek. ****
“másrészt akármikor belefuthatsz egy olyan faja fertőzésbe, hogy a családod és a követség heteket fog szenvedni, hogy a hulládat valahogy hazajutassák. ” **** Be vagyok oltva, és van biztosításom. Hullaszállítás is benne van, néztem.
@desw: Én értem amit mondasz, el is fogadom az álláspontodat (habár ahogy írtam az én értékrendemtől nagyon távol áll ez az életmód), de ha tényleg éltél DK Ázsiában akkor magadnak is hazudsz ha ezeket elhiszed.
“..ipari tápos hipós csirke, vagy a utcán rohangáló…” Európában messze-messze jobb körülmények között él egy “tápos” csibe, mint DK Ázsiában, ahol aztán végképp senki nem ellenörzi hogy mit tömnek bele. Az utcán szinte csak betegesen sovány csirkéket látsz rohangászni, akik a világ minden tájáról odaszálított szemétben kotorászva próbálják a táplálékot összeszedni. Ami szép és közepesen egészséges kaja terem vidéken, az megy is exportra. A kaják által elkapható betegségek iszonyat kicsi részét fedik le az oltások. Igaz ez az egyéb haszonállatokra, ha láttál már marha, birka, vagy kecsketartást Ázsiában, és otthon, fel sem merül hogy jobb lehet az ottani.
@Brail Kast: ” Sajnos nem mindenkinek van olyan munkája, hogy bárhol a világból tudjon dolgozni ” *** Csak egy példa, hogy nem kell diploma sem. Ismerősöm kimegy Norvégiába vagy Angliába évente 3-4 hónapra pincérnek. Mivel kap kaját és szállást is, így tulképpen az egész fizetését elteheti. Utána ebből a pénzből akár egy évet is utazgathat. (persze nem 5 csillagos hotelekben) Ezzel szemben másik ismerősőm ugyanígy kimegy Ausztriába síszezonra pincérnek, aztán a pénzből vesz Mercit meg ájfónt meg 300k-ért konyhai robotgépet. Én már tudom ki a hülye, de nem mondom meg.
@desw: És igen, egy 5 csillagos szállodában, vagy egy nyugatiak kiszolgálására szakosodott Jakarta-i bevásárlóközpontban, (nagyobb összegért) fogsz kapni olyan csirkét/zöldséget/gyülöcsöt aminek nincs szemmel kimutatható higany és/vagy ciántartalma …
@ComLo: Én azt írtam, hogy hiába mész sok csillagos szállodába és fizetsz 10-szer annyit, ott se kapsz jobb kaját. Ismertem azt a családot Malájziában, tudom, hova vitték a csirkéjüket. A boltban meg megveheted az új-zélandi steaket, aztán vagy átverne velek, vagy nem. Meg aztán nézve a Nébih videókat a magyar őstermelőkről és cégekről . . . Én úgy vagyok ezzel, hogy kb mindenhol szart etetnek velünk, csak néhol van jó kis felár a csicsás találas miatt.
@desw: Na az Adriára pont tudom a választ, mert tavaly egy hetet voltunk július 12-től -abszolút főszezon – 5-en a családdal (három tinédzser gyerek, mielőtt azt mondanád, hogy kevesebbet esznek). Napi 50 EUR volt a kaja, pontosan ugyanennyi a szállás (mi is apartmanban laktunk, konkrétan a tenger partján), a út oda-vissza meg még bőven számolva is megvolt 100 liter gázolajból, ebben már az autópályadíj is benne van (amit egyébként meg lehet spórolni, mert horvát ismerőseim szerint a régi utat is nagyon rendbe hozták és csak 30-40 perccel hosszabb) meg amit ott autókáztunk. Azaz egy főre, egy hétre 50ezer forintot költöttünk. Szóval kb. 3 hét Adria annyi, mint egy hónap Ázsia, és ha nem egy évre mész, akkor a repjegy ára sokkal, de sokkal többet fog számítani (főleg mivel az fejenként merül fel, a kocsiba meg szinte mindegy hányan ültök). Úgy már nem lesz olcsóbb ott nyaralni.
@ComLo: “És igen, egy 5 csillagos szállodában, vagy egy nyugatiak kiszolgálására szakosodott Jakarta-i bevásárlóközpontban, (nagyobb összegért) fogsz kapni olyan csirkét/zöldséget/gyülöcsöt aminek nincs szemmel kimutatható higany és/vagy ciántartalma … ” **** Valamelyik híres étterem és chef bukott meg azzal, hogy jelöletlen és azonosíthatatlan származású termékek voltak a konyháján.
@desw: Én erről nem halottam, de ha igen, az arány akkor sem ez. A nagy helyek, pont attól jó helyek (ott kezdődik a dolog) hogy nagyon megválogatják honnan szerzik be az árut. Ezt viszont tudom, párom több rokona dolgozott minőségi helyen.
Ezt tagadni, tényleg olyan, mint a kinti, utcai kajában vakon megbízni. “Nem lehet semmi baj, még semmi nem történt”. de ha egyszer fog akkor meg már késő lesz.
Mégegyszer: az általad választott életmódnak tényleg sok előnye, és izgalma van/lehet. Ettől függetlenül a nyilvánvaló veszélyeket hazugsággal elkenni (lésd: menő étteremben is buktak le jelöletlen hússal = a DK Ázsiai utca kaja jobb minőségű mint a Costes) szerintem felelötlenség.
@desw: “Én már tudom ki a hülye, de nem mondom meg.”
Szerinted az aki ájfónt vesz. Aki meg ájfónt vesz azok szerint Te. Szóval egy-egy.
@ComLo: Abban sajnos én sem értek veled egyet, hogy bármivel is biztonságosabb/egészségesebb az a kaja, amit egy 5csillagos helyen kapsz. Nálunk az a mondás járja – egészen konkrét példa alapján – hogy 5csillagos szállóban 5csillagos fosást lehet kapni. Ismerve a dél-ázsiai mentalitást, szarnak bele nagy ívben, hogy mit raknak a vendég elé. Nem hiszem hogy Indonézia nagyon más lenne (persze biztos van ott is “tuti” hely, Indiában is van, de az átlag nem ez). Az egyetlen amiben valóban bízhatsz az a külföldről (szürke)importált kaja. De ott meg az a nagy kérdés merül fel, hogyan vigyáztak rá szállítás közben. Én pl. itt Indiában soha, egyetlen egyszer sem láttam hűtőkocsit. Pedig közel kilenc éve vagyok itt.
@ComLo: “Ettől függetlenül a nyilvánvaló veszélyeket hazugsággal elkenni (lésd: menő étteremben is buktak le jelöletlen hússal = a DK Ázsiai utca kaja jobb minőségű mint a Costes) szerintem felelötlenség. ” *** Ebben igazad van! De én nem is azt mondta, hogy a street food nem rosszabb, hanem csak az alapanyagról beszéltem. És ha csak 5 csillagos szállodába mehetnék, akkor a stress tenne beteggé. (A nyugati világban egyre több a dilis. Miért? Pedig minden megvan.) Én próbálok valahogy úgy lavírozni, hogy nem kelljen halálra dolgozni magamat, és azért kényelmes is legyen az út.
@zdyzs: Én sem azt mondom hogy nem lett még rosszul ismerős “menő” éttermben való étkezés után, de arányaiban sokkal jobb a helyzet, mint egy utcai árusnál. A csúcs gasztrónómiának számító 10-20 étteremben pedig (a jellemzően külföldi személyzet), sokat ad arra, hogy mit és honnan szerezzen be. Pláne, Indiával ellentétben, Indonéziához relative közel van Ausztrália, ahonnan lehet biztonságos alapanyagokat szerezni. Egy tényleg drága szálloda, pedig sokat ad arra, hogy a náluk megforduló reprezentatív vendégek, ne náluk kapják el a vérhast.
Szóval szerintem az aránnyal van a gond: ha napi 500 Ft-ból akarsz megélni Ázsiában, és az utcán eszel a helyiekkel, akkor nagyobb veszélynek teszed ki magad, mintha többet költenél, és odafigyelnél.
@zdyzs: “Szerinted az aki ájfónt vesz. Aki meg ájfónt vesz azok szerint Te.” *** Aki az utolsó fillérjeiből vagy akár hitelre ájfont vesz, az idióta. A legtöbb ember erőn felül vásárol lakást, autót, telefont, mindent, mert azt hiszik, hogy ettől boldogabbak lesznek.
@zdyzs: Véletlenül se kötözködésnek vedd, lehet hogy amiatt hogy egy aránylag nagy Mall melett lakom, de én naponta látom hogy hütőkocsival hordják az árut a bevásárlóközpontba.
De ha már hűtés, ez teljesen OFF, csak kiváncsiság: a street food-hoz ott is kicsi kézikocsin hordják naphosszat a b*szott nagy jégtömböket, amiből lefarigycsálnak az árusok maguknak?
Rohadt sok indiai haverom lett az elmúlt pár évben, egyszer nagyon megnézném azt az országot is, de legközelebb a Singapore-i Little India-ban jutottam hozzá 😀
@desw: Ja, ugyanolyan idióta, mint aki hitelre utazik fél évre Ázsiába. Nem azt mondom, hogy te ezt csinálod, csak azt, hogy az mindenképpen hülye, aki nem addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér, mindegy mi miatt. Neked az utazás fontos, másnak az ájfón (nekem sem az van) meg más anyagi javak. Mások vagyunk. De attól nem lesz valaki idiótább, hogy nem utazni, hanem birtokolni akar. Szerintem sincs igaza, mert a tárgyak összességében csak korlátozzák az embert, míg az élmények összekötik az embereket. Én is sokkal többet költök utazásra mint tárgyakra. De nem mindenki látja így.
@ComLo: “az utcán eszel a helyiekkel, akkor nagyobb veszélynek teszed ki magad, mintha többet költenél, és odafigyelnél.”
Ebben teljesen egyetértünk, én sem engedek senkinek az utcán enni Indiában. Persze, van esély, hogy nem leszel rosszul, de nem érdemes kihívni a sorsot. Egyébként olyan 6 évvel az egyik egyetem csinált egy kutatást 200 utcai árusnál Delhiben. MINDEGYIK minta fertőzött volt olyan kórokozóval, amely komoly betegséget okozhat. Volt amelyikben 6 egészségre káros baktériumot találtak és a minta 40%-a szalmonellás volt.
Itt Delhiben a street foodhoz mindenféle hűtés nélkül visznek mindent. Mondjuk ez azért nem annyira gáz, mert a street food 98%-ban vega kaját jelent, és ahhoz viszont akár naponta 4x is visznek friss zöldséget. De a legszebb az, ahogy hat-nyolc utcai árus edényeit egy 20 literes vödörben mosogatja egy szerencsétlen gyerek egész nap, ugyanabban a vízben….
Nem voltam Szingapúrban, de biztos, hogy vajmi kevés köze van az ottani Little Indiának az igazihoz…
@zdyzs: Soha nem volt és nem is lesz fogyasztási hitelem, mindig csak befektetési cél volt. “. **** “De attól nem lesz valaki idiótább, hogy nem utazni, hanem birtokolni akar.” **** Erről más gondolok, de az biztos, hogy végülis hasznos hülyéi a társadalomnak. Ha ezek nem vennének minden évben új telefont és autót, akkor nem kellene legyártani ezeket az eszközöket, több munkanélküli, kisebb dzsídípí, stb. Mindenki éljen úgy, ahogí akar, csak nem kellene irigykedni
@desw: “Mindenki éljen úgy, ahogy akar, csak nem kellene irigykedni”. Szerintem nem irigyelnek olyan sokan téged mint gondolod. A legtöbb ember nem szeret annyira utazni, hogy vállalja az azzal járó kényelmetlenségeket is. Mert az azért bőven van. Főleg ha valaki másfél hónapot akar Indiában eltölteni másodmagával 850 Euróból. Bár élmény is lesz bőven, aki ennyit költ, biztos, hogy számos olyan ízeltlábúval találkozik a szállásain, amilyenekről még csak nem is hallott :-))))
@ComLo: hvg.hu/itthon/20161128_Kiloszamra_dobattak_ki_a_romlott_tejszint_Jamie_puccos_ettermet_elllato_konyhan
@vorosborisz: “Sri Lankán már jártam” – akkor az hogy maradhatott ki ebből a felsorolásból? Az szerintem tipikusan egy hátizsákos paradicsom. Vannak is bőven!
@zdyzs: “Szerintem nem irigyelnek olyan sokan téged mint gondolod.” :DDD Nincs is igényem rá. Nem érdekel, hogy ki hogy él. *** Bár élmény is lesz bőven, aki ennyit költ, biztos, hogy számos olyan ízeltlábúval találkozik a szállásain, amilyenekről még csak nem is hallott :-)))) ” **** 2 in 1. Egyből megvan a kaja is!
@desw:
A legjobb a déli tengerpart. Mármint annak, aki nem bulizni akar csak.
@desw: okè. Ès ezzel mit akartàl mondani? A Jamies Italian mèg igy is fènyèvekkel biztonsàgosabb mint egy utszèli warung dk àzsiàban, ahol az edènyeket jobb esetben elöblitik a bodè meletti koszos lavorban.
@ComLo: Nyilván tisztább egy 5 csillagos szálloda konyhája, de én az alapanyagról beszéltem.
@desw: nyilván az alapanyag forrása is más lesz. egy 5 *-os szálloda nem engedheti meg magának hogy kétes forrásból származó alapanyagot hassználjon és a vendégei lebetegedjenek tőle. Plusz a helyi fogyasztásra szánt élelmiszer gyakran silányabb minőségű, már ránézésre is, lésd az Indonéz és Maláj zöld paradicsomot.
@desw: Egyébknét ha már az alacsony kötségekről volt szó, az kimaradt hogy 2 hónapra, a mindent fedező biztosítás sem éppen két fillér.
De ami ennél is érdekesebb, hogy több mint 1 hónapra, hogy tudsz kint maradni DK Ázsiában. A túrista vízum 30 napos. Lehet azt csinálni hogy elutazol és vissza, de erre mondhatják azt a hatóságok hogy vízum csalás és nem engednek be. Halottam már ilyen történetet indonéziából, Malajziából és a Fülöp szigetekről is. Persze ilyenkor csak arra várnak hogy megkend öket, de azért én nem élnék itt úgy, hogy erre tervezek (párszor én is majdnem megjártam).
@desw: “Egyből megvan a kaja is!” Na azért nem eszik olyan forrón a csótányt! Tudod milyen qrva gyorsak azok a dögök! :-)))))
Az meg engem is érdekelne, hogy oldod meg a vízumodat, ebben nem szoktak nagyon elnézőek lenni ezen a környéken….
@Hód Alajos: Az, hogy Üzbegisztán turistás-e vagy sem, relatív. A lista többi országához képest kevésbé.
@zdyzs: Igazad van, simán felférhetne erre a listára. Bár biztosan akadna, aki találna oda is 250 ezerért repülőjegyet! 😉
@ComLo: “nyilván az alapanyag forrása is más lesz.” **** Erre linkeltem ellenpéldát. Hiába a szuper chef és brand, lejárt húsok és egyebek. **** Plusz a helyi fogyasztásra szánt élelmiszer gyakran silányabb minőségű, már ránézésre is, lésd az Indonéz és Maláj zöld paradicsomot. **** Szerinted az olasz paradicsom éretten és szép pirosan indul útnak Ázsiába?
@ComLo:
“Egyébknét ha már az alacsony kötségekről volt szó, az kimaradt hogy 2 hónapra, a mindent fedező biztosítás sem éppen két fillér.” **** Pár ezres havonta. Malájziában helyi ismerős mutatta a kórházat, ahol olcsón és biztosítás nélkül is ellátnak fillérekért.****”De ami ennél is érdekesebb, hogy több mint 1 hónapra, hogy tudsz kint maradni DK Ázsiában. A túrista vízum 30 napos.”****Malájziában alapból 90 nap van és ingyenes, és ha repulővel utazol ki és vissza, akkor nem nagyon szívoznak. De az tény, hogy egyre szigorúbbak. Kambodzsában legálisan lehetett venni 1 éves business visát, Vietnám is mostanában könnyített valamit.
@zdyzs: “Az meg engem is érdekelne, hogy oldod meg a vízumodat, ebben nem szoktak nagyon elnézőek lenni ezen a környéken…. ” *** Malájziában 90 nap van alapból és ingyenes. Utána kiutazás és 1-2 hét/hónap máshol. Van vmi 2-10 éves vizum is, csak itt villantani kell pár millát a bankszámlán és igazolni, hogy nem dolgozol ott. Ausztrál ismerős vmi 6 éve él sima túrista vízummal Malájziában, de mondjuk 1-2 havonta megy Singapore/China felé pár hétre.
@zdyzs: “Egyből megvan a kaja is!” Na azért nem eszik olyan forrón a csótányt! Tudod milyen qrva gyorsak azok a dögök! :-)))))” *** Ha éhes vagyok, nem ismerek lehetetlent. :DD Egyébként ezért kell Kambodzsába menni, mert ha mázilim van, ott van patkány is a szálláson. Azért csak kiadósabb, mint pár csótány vagy kégyó’!
@desw: Nah igen, ez az amire akármikor, akármelyik hatóság rámondhatja hogy vízumcsalás (akár első próbálkozás után), és ki vagy tiltva az országból. Nekem is van ismerősöm aki éveket ezt csinálta, de olyan is akit 1-2 kör után nem engedtek vissza az országba. Ez elég orosz rulett.
@desw: A belinkelt 1 db példa, elég messze van attól hogy általánosíthass, pláne hogy a gyakorlatban pont ellenkezően müködnek a dolgok. 1-1 hiba becsúszhat, de egy minőségi hely a világ bármely pontján, pont az egyik legfontosabb dolognak azt tekinti hogy honnan szerzi be az alapanyagokat, míg Abduhl-nál csak az számít hogy olcsó legyen. Az olcsó kaja, főleg a világ túlfelén, mindig az egyik legnagyobb kockázatforrás lesz.
@ComLo: A kaja-ipar nagy biznisz, és pont a prémium termékeknél éri meg jobban a csalás. Hiába a szigorú eu-s szabályok, volt már lóhús a darált marhahúsban, cukor a mézben, lejárt húsok és tejtermékek, vegyszer a gyümölcsben és zöldségben, műanyag rizs és zöldborsó, földes kávé, fűves fűszer, faleveles tea, . . . A nézeteltérésünk ugye abból van, hogy szerinted csövezés és felelőtlenség a low-budget út, és inkább ritkábban kellene utazni, de akkor csak is prémium szálloda és ellátás. Milyen kocsid van? Mert ha nem a világ legbiztonságosabb autójával — esetleg tankkal — jársz, akkor bizony felelőtlen vagy. Addig nem közlekedj autóval, amíg nem a legjobbal jársz. Jakartában élsz/dolgozol? Egy szmogos városában? Ejnye! Melyik a jobb? 52 hét egy vietnám hegyi faluban, zéró stress, kapirgálós csirke és fakunyhó, vagy 50 hét büdös város, full-stress és 1-2 hétig 5 csillagos szállodai csirke?
@desw: Indiában 180 nap és nincs ingyen. És eléggé rászálltak azokra akik kiutaznak aztán visszajönnek. De őszintén szólva aki itt hat hónapnál többet akar turistáskodni az már eleve a hibbant kategória. Szerintem két hónap egyszerre bőven sok. Utána kell egy kis feltöltődés valamilyen kultúrhelyen (ami egyébként lehet itt Indián belül is, de az már nem backpacker árszint).
@ComLo: Ja, és no offence: ha lenne egy gazdag nagybácsim, aki megküld havonta 1-2 millával, akkor én is máshogy utazgatnék. Sajna nincs, így a kérdést úgy tettem fel magamnak, hogy robot és stressz 50 hétig egy koszladt és büdös európai városban és utána pöffeszkedés 1-2 hétig valahol egy szállodában, vagy low-budget utazás 40-50 hétig és mellette egy kis meló és zéró stress. Én utóbbit választottam!
@desw: Valóban nagyon különbözünk. Azért is nehéz erre bármit mondani, mert 1-2 millát (forintban) jó IT-sként, DK Ázsiában simán megkersel. És akkor lesz itt jó egészségbiztosításod (mert amit fillérekért kapsz ott kb meg is fogsz hallni), lesz európai szintű lakásod, minőségi ételeket ehetsz, költhetsz drága fogyasztási cikkekre, és melette hétvégente járhatsz kirándulni aprópénzből. És persze előtakarékoskodsz a jövőre. A pár hét munka + low-budget utazás ezzel szemben nekem nem annyira vonzó, de mások vagyunk, más értékrenddel.
@ComLo: Nem tartom magamat kiemelkedően jó programozónak, és az egyhangúság egy fix helyen (ugyanaz a munka/lakás/csaj, . . . ) évekig tuti kinyírna. Meg aztán nem akarok drága fogyasztási cikkekre költeni (így jóval kevesebb pénzből kijövök => keveset kell dolgoznom), jobban szeretem a vidéki kosztot az iparinál, és egy szerény nyugdíjat ill. havi fixet pedig kb 29-30 éves koromra bebiztosítottam magamnak. Nekem a szabadság a legfontosabb, és ezt így megkapom, rabszolgaként másnak robotolva nem.
Ennyi kotozkodo hozzaszolast!
Teny, hogy a lista legtobb orszagaba nem ket filler a repulojegy, de az olcsosag itt nyilvan az ottani megelhetesi koltsegekre vonatkozott. Ha az odajutas koltsege lenne a szempont, 7 szomszed orszagunkat kene listazni, mondvan azokba eleg ingyen atsetalni a hataron.. 🙂
Amugy Borisz pl Indoneziat sem napi 500 forintos uticelkent propagalja, pont o mutatott ra egyikegyik cikkeben, hogy meg szalloda nelkuli szigeten, helyi csaladoknal megszallva is illik fizetni az ellatasert. De egyebkent blogjan emlitett olyan fizetos szallast, ahol sajat furdoszobas szoba teljes ellatassal 3000 Ft naponta es fejenkent tengarparttol par meterre, es en szemelyes tapasztalatbol tudom, hogy tiszta hely teljesen jo kajaval.
Az egyesek altal propagalt lehetoleg teljesen ingyenes utazasnak (autostop + couchsurfing kombinacio, stb) en sem vagyok hive, plane szegenyebb orszagokban, de azert sokunknak nem csak luxusszallodakban lehetseges elvezni egy nyaralast vagy utazast.
@dolmányos varjú: Te hol élsz, hogy neked Bolívia drága?
@mikka: Megvettem a jegyemet Okinawára július közepére, melyik tengerpartot ajánlod? 😉
@vorosborisz:
Egy Budapest – La Paz repülőjegy félmillió forint, így két ember mindjárt 1 millió forintos költséggel kezdi az “olcsó” utazását.
@dolmányos varjú: Nem a repülőjegyről volt szó, hanem az országról. Egyébként meg ki mondta, hogy kötelező Budapestről egyenesen La Pazba repülni? Flexibilitással Dél-Amerikába akár 100-120 ezer forint környékén (de bőven kétszáz ezer forint alatt) lehet már találni repülőjegyet, onnan meg már meg lehet oldani. Csak egy kis leleményesség kell.
@vorosborisz:
Igazad van, ez a része félrement nálam, bocsi. Visszavonom a megjegyzésemet.
Bulgáriában van egy rakás gyönyörű hely, pl. Rila-hegyég a tavaival, a Musalaval, a Balkán legmagasabb hegyével, vagy ott van a Pirin, de a nagy utazónak sikerült a legkommerszeb, lwgtömegturistásabb tengerparti szakaszt megtalálnia…
@diszkriminans: Egy ilyen lista jellegű írásban nem lehet mindenre kitérni, úgyhogy én is arról írtam, ahol már jártam. Egyébként pedig ha tetszik neked, ha nem, Bulgáriába a legtöbben a tengerpart miatt mennek (ami szerintem is hiba), úgyhogy a többséget az érdekli.
@vorosborisz:
De te deklaráltan nem tömegtúristának határozod meg magad, mégis még a tengerparton belül is a turista gettót választod, majd Dél-Kelet Ázsiával veted azt össze, hogy mennyire gagyi ahhoz képest, holott gyakorlatilag semmit nem láttál Bulgáiából. Nem arról beszéltem, hogy leírtad, hanem hogy eleve erre esett a választásod, miközben úgy próbálod beadni, mint ha különb lennél más turistáknál.
Mellesleg a Naposparttól 30 km-re északra van pl. az Irakli part, ahol töredék annyi nyaraló ember van, sokkal kellemesebb hely (az is homokos part, Bulgáiában sziklásból kevés van, azért inkabb Horvátországba érdemes menni). De va egy rakás jó partjuk, csak meg kell őket találni.
@diszkriminans: Írd már le kérlek, hogy hol írtam olyat, hogy én különbnek tartom magam másoknál? Ha beleolvasol a blog többi írásába is, akkor láthatod, hogy miért tartom magam utazónak, nem pedig turistának. Egyébként pedig azért mert kb. 23 éves koromban baráti társasággal elmentem Bulgáriába egy turistás strandra bulizni, attól meg vagyok bélyegezve, mint turista? Továbbá szerintem azt sem írtam, hogy a Napos Partot kifejezetten ajánlanám, Bulgáriát összességében ajánlottam, mint olcsó úti célt.
@vorosborisz:
Elolvastam, de a cikkeid, nem csak ez, inkább tipikus tömegturistások, ami nem baj persze, sok embernek haszbos lehet a blogod.
@diszkriminans: Nem vitázni szeretnék, elfogadom a véleményed, viszont szerintem a legnagyobb különbség utazó és turista között nem a meglátogatott helyek közti különbségben van, hanem a dolgokhoz való hozzáállásban, az érdeklődési körök közti különbségekben. És igen, én is voltam a Napos Parton turistáskodni (partizni a haverokkal), de bejártam Kelet-Indonézia néhány olyan szigetét is, ahová sokan akkor sem mennének, ha megtehetnék (mert nincs masszázs és koktélbár). Az utazás sokszor kényelmetlen, de ez az ára, hogy igazán autentikus helyekre is el tudjon jutni az ember. Ugyanakkor rengeteg hely, sőt a legtöbb hely a világon okkal lett turistás, így attól, mert valaki elmegy egy thai szigetre is, attól még lehet utazó. Viszont egy turistás helyen is körbe lehet nézni, kimozdulni, lehet keresni autentikus ételeket/élményeket, csak sokakat az ilyenek abszolút nem érdekelnek. Sokan mondjuk tengerpartra azért mennek, hogy pihenjenek és ne kelljen csinálniuk semmit. És ezzel nem véleményt alkotok másokról, mindenki úgy érzi jól magát, ahogy akarja, ez a szép az utazásban/nyaralásban.
@vorosborisz:
Pl. ennél a konkrét bolgár partszakasznál nem igaz, hogy attól lett tömegturistás, mert természetileg többet nyújtana, mint bármelyik másik part a környéken, nem azért épült ki az infrastruktúra meg a szállodák a környékre, hanem azért, mert így alakult, a közelében van a reptér, a közelben van Burgasz, ráadásul az általam említett Irakli esetében ugyenazt nem is lehetett volna odaépíteni természetvédelmi okokból.
Olvastam pár autentikus élményedről, csak ezek is inkább parasztvakítás kategóriának tűnnek (lásd pl. tuk-tuk). Olyan, mint ha egy külföldi turista Hortobágyon vagy Hollókőn akarná megismerni a magyar kultúrát. Vagy egy útszéli “csárdában” akarna enni. Vagy a Grand Canyont egy parkolóban megállva egy skywalk kilátóból akarja megnézni.
Hangsúlyozom, ezzel semmi baj nincs önmagában. Csak akkor ez az utazós duma ne lenne hozzá.
@diszkriminans: Ahogy gondolod. De azért majd nézz bele a többi írásba is.