Az egyenlítő mentén húzódó Indonézia többek között vulkánjairól is híres, hiszen megszámlálhatatlan tűzhányó – aktív és már kihunyt egyaránt – található a több, mint tizenhétezer szigetén. A kelet-indonéziai Maluku régió Halmahera szigetén járva két egészen különleges vulkánhoz is volt szerencsém: az egyik azért különleges, mert egész Indonézia egyik legaktívabbja: a Dukono elnevezésű tűzhányó gyakorlatilag minden nap produkál füst-kilövellést; a másik pedig azért, mert víz alatti és búvárkodni is lehet benne, ami a vulkánból kiáramló hőforrásoknak köszönhetően igazán különleges élmény.
Malukui utam előtt három biztos pontja volt „bakancslistámnak”: a méltán híres Banda-szigetekre már régi vágyam volt eljutni, akár csak a képeslap-szépségű strandjairól híres Kei-szigetekre. Szerencse, hogy e kettő viszonylag egyszerűen kombinálható egymással, így egy egyhónapos úton nem nehéz úgy alakítani az úti tervet, hogy mindkét szigetcsoport beleférjen az időnkbe. Bakancslistám harmadik pontja a Halmahera szigetén található Galela régióhoz kapcsolódott, amiről bár nem sok információ található az interneten, én mégis ráakadtam egy igazán különlegesnek ígérkező élményre: a Galela közeli vizekben található egy víz alatti vulkán, ami akár kezdő búvárok számára is merülhető. Kezdő, ám lelkes búvárként tudtam, hogy ide el kell mennem és ezt ki kell próbálnom – kis túlzással – kerül, amibe kerül.
A szürke árnyalat nem felhő: füst egész Indonézia egyik legaktívabb vulkánjából (Dukono vulkán, Galela)
Árakról és úgy egyáltalán a lehetőségeimről az út tervezési fázisában még fogalmam sem volt. Azt már az utam elején tudtam, hogy az észak- malukui turizmus még malukui mércével is fejletlen, tehát akármekkora élményt is kínál egy ilyen merülés, ezt előre megszervezni nem lehet: tudtam, hogy helyben fog eldőlni, hogy lesz-e rá lehetőségem. A turisztikai fejlesztések hiánya ugyanis azt is jelenti, hogy az egész szigetet – mérete és potenciálja ellenére – gyakorlatilag elkerülik az utazók, s ezért jó eséllyel egyedüli fizető vendégként merülve nem lesz olcsó mulatság. Ezért utam során végig izgultam, hogy bakancslistám e pontját ki tudom-e majd végül pipálni. Már csak azért is, mert a korábbi években a közeli Tobelo egyik szigetén működő búvárbázis érdeklődés és profit hiányában már bezárt, bár jó hír, hogy a dive master igény esetén rendelkezésre áll – a szükséges felszereléssel együtt. Szerencsémre ott jártamkor nem voltam egyedül: egy közeli szigeten resort-ot üzemeltetni készülő, a merülést szintén kedvelő német házaspárt is érdekelte a dolog, úgyhogy így utólag elmondhatom: hatalmas örömömre a kívánt merülés összejött. És nem csak, hogy összejött, várakozásaimnak megfelelően eddigi utazásaim talán legszürreálisabb élményét produkálta a víz alatti vulkán.
Merülés közben a fényképezés helyett a videózásra koncentráltam (már persze azon túl, hogy kezdő létemre is flottul menjen minden), hiszen a merülő hely különlegessége videófelvételen érzékelhető igazán. Így képek helyett álljon itt egy rövid videó:
Szeretném hangsúlyozni, hogy profi víz alatti technikai felszerelés hiányában a színek nem jönnek át a videón. Vannak pedig színes korallok és halak is szép számmal, bár tény, hogy a látótávolság a merülés nagy részében nem éppen ideális. Itt viszont nem a színes látkép miatt érdemes merülni: a legnagyobb élményt a videón is érzékelhető forróvíz-kiáramlások jelentik, amikbe ha beleúszunk, akkor minden elmosódik a szemünk előtt. Haladó búvárok számára, tehát annak, aki nagyobb mélységekbe is leereszkedhet, elvileg a vulkán krátere is látható; nekem a 20 méter feletti mélységben ehhez nem volt szerencsém – már csak a látótávolság miatt sem, persze azért így sem panaszkodhatok. A víz alatti vulkán tengeri hőforrásaiban úszni olyan élmény volt, amit nehéz lesz a jövőben felülmúlnom.
Azért egy-két kép is készült merülés közben
Amit az itteni merülésről tudni érdemes:
- A víz alatti vulkán Galela régióban található, míg a búvárbázis (legalábbis a dive master és a felszerelés) Tobelo-ban, a táv e két régió között viszont nem nagy: Tobelo-ból autóval mintegy fél óra Galela, ahonnan a merülő hely 15 percnyi hajóútra található. Ez azért is jó hír, mert korábbi elképzeléseimmel ellentétben semmi extra költséggel nem jár az itteni merülés: Indonéziában – és nyilvánvalóan a világ többi részén is – bevett szokás, hogy a merülés árán túl extra összeget vagyunk kénytelenek fizetni üzemanyagköltség címén, ha távoli merülő helyen kívánunk merülni. A búvárbolt bár Tobelo-ban üzemelt és a merülő helyek többsége is a Tobelo környéki idilli szigetek közelében található, a dive master nem számol fel extra költséget a víz alatti vulkán merüléséhez.
- Ami a költségeket illeti, a dive master szerencsére flexibilis. Nekem szerencsém volt abból a szempontból, hogy két másik külföldi (akik egyébként nem utaztak, hanem az itt megálmodott resort-juk munkálatait készítették elő) is Tobelo-ban tartózkodott, akiket szintén érdekelt a merülés; viszont úgy vettem észre, hogy akár egyedül is merülhettem volna néhány extra százezer indonéz rúpiáért cserébe (plusz 3-4 ezer forintért). Emlékeim szerint 400 ezer indonéz rúpiát fizettem egy merülésért (8600 forint) és összesen háromszor merültem; valamint a Tobelo közeli szigeteket is a dive master hajójával jártam be egy fél napos program keretében. Ha többször merülünk, az ár akár ennél alacsonyabb is lehet, minden alku kérdése.
- A merülés kezdő búvárok számára is lehetséges, ahogy azt az én példám is bizonyítja. A krátert valószínűleg nem fogjuk látni, de a hőforrások által nyújtott élményt így is átélhetjük. A látótávolság alacsony mértéke se riasszon el senkit: ha odafigyelünk és nem kalandozunk el, akkor minimális az esélye annak, hogy bármi probléma is fellépjen. Az egyetlen dive master, Yus figyelmes és képzett. Az pedig kizárt dolog, hogy annyi ember jöjjön össze egy merülésre, hogy ne tudjon ránk, tapasztalatlan búvárokra kellő mértékben figyelni.
- Ha szeretnénk kapcsolatba lépni a dive masterrel, akkor a telefonhívás vagy a telfonszámára küldött sms a legjobb opciónk. Viszont mint azt feljebb már említettem, a dive master-rel bőven elegendő a kapcsolatot helyben felvenni. Ha bármi technikai jellegű probléma lépne fel (például megváltozott telefonszám, ami Indonéziában nem ritka), akkor se essünk kétségbe: Tobelo-ban Yus-t gyakorlatilag mindenki ismeri, így nem lesz nehéz „előkeríteni”.
A dive master, Yus elérhetősége:
Telefonszám: + 62 852 408 425 79
E-mail: halmahera_tour@yahoo.co.id
A víz alatti vulkánon túl számos egyéb érdekesség miatt is érdemes lehet Halmahera szigetét felkeresni: hatalmas pálmaerdők, idilli apró szigetek, szárazföldi hőforrás, világháborús japán bunkerek, vízesés, hogy csak néhányat említsek a Halmahera szigetén található attrakciók közül. Az igazat megvallva számomra hihetetlen, hogy egy ennyi potenciállal rendelkező és ekkora sziget hogyan kerülheti el az utazók figyelmét. Bár ugyanakkor ez benne a jó: nem sok ilyen szeglete van már a világnak, ahol ennyi látnivalóra mi leszünk az egyedüli érdeklődők. Mindenki menjen, aki csak teheti!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek nézz rá a blog Facebook adatlapjára is, ahol rendszeresen egyéb érdekességeket is megosztok, nem csak Indonéziából: