„Ilha Formosa”, azaz „Gyönyörű Sziget”. E néven emlegették Tajvant a portugál hajósok, mikor megpillantották ezt a kínai szigetcsoportot; s tökéletesen megértem, hogy miért: a tengerből függőlegesen kiemelkedő hegyvonulatok lenyűgöző látványt nyújtanak. Van egy apró sziget Tajvan déli partjainál, amely még a fősziget szépségén is túltesz – Tajvan ugyanis a közhiedelem ellenére szigetcsoport, nem pedig egyetlen sziget. Az alábbiakban Lanyu (ejtsd: Lánjű) szigetét mutatom be, mely nem csak Tajvan, de eddigi utazásaim egyik legnagyszerűbb meglepetése is egyben!

dsc_0924_1.JPG

Tajvanról sokaknak alighanem az ott gyártott elektronikai cikkek ugranak be elsőként – mintegy gyártelepként asszociálva e régióra (hogy ország-e, abba most nem mennék bele, a politikai státusz a mai napig vita tárgya), s e megállapítás nagyon távol áll a valóságtól. Sok mindent gyártanak Tajvanon, ez tény, viszont természeti adottságai is elismerést érdemelnek: korábbi, Tajvanról szóló írásomban már megemlítettem néhány gyönyörű látnivalóját, e bejegyzésben viszont Tajvan egy kevésbé ismert szegletére fókuszálnék, amely nem más, mint Lanyu szigete (angolul Orchid island, azaz Orchidea sziget), annyira gyönyörű, hogy ha csak egy kicsit is ismertebb lenne, akkor alighanem bérelt helye lenne a világ legszebb szigeteinek listáin.

Lanyu túlzás nélkül az egyik leggyönyörűbb hely, ahol valaha jártam

és kérkedés nélkül mondhatom, hogy sok gyönyörű helyen volt már szerencsém megfordulni, erre ez a blog is bizonyíték.

Az alábbiakban bemutatnám ezt a lenyűgöző kis szigetet, hiszen az utazás ide inkább időigényes, mint nehéz, szóval, ha különleges élményekre vágysz következő utadon, akkor ne keress tovább!

dsc_1216.JPG

Tajvan egésze megér egy utat, arról, hogy miért érdemes Tajvant felkeresni, itt írtam.

Hol található Lanyu és hogyan lehet odajutni?

Lanyu Tajvan legdélebbi részén, a fősziget keleti „oldalától” mintegy két és fél órás hajóútra fekszik.

Egy apró repülőtér található a szigeten – és a kaohsiungi repülőtéren begyűjtött szórólap szerint a repülőjegy nem kerül sokkal többe, mint a hajójegy, viszont a kis méretű repülőtér a szigeten csak néhány férőhelyes kisrepülőgépek fogadására alkalmas, s a jegyek gyorsan elfogynak. A hajó megbízhatóbb, reálisabb opció, főleg, ha valaki rövidebb időt tölt csak Tajvanon: Kentingből napi rendszerességgel (napi kettő járat, egy reggel, egy délután), míg Taitungból heti három hajó indul Lanyu-re. Rossz időjárás esetén törölhetik a hajót (akárcsak a repülőt), így ha netán Lanyu-re készülsz, akkor azt semmiképpen se szoros repülőcsatlakozással tedd.

A hajóút körülbelül két és fél órát vesz igénybe (Kentingből valamivel rövidebb az út, mint Taitungból), a retúrjegy egy picit húzós, 2400 tajvani dollár, azaz 22 ezer forint egy főre (Kenting és Taitung viszonylatában megegyezik az ár). A hajójegyet elég az utazás napján, esetleg az utazás előtti napon megvenni.

dsc_0759_1.JPG

Megjegyezném, hogy egy másik sziget, Lüdao (angolul Green island, vagyis “Zöld sziget”) is e térségben található, némileg közelebb a főszigethez, mint Lanyu és a kisebb távolság miatt ez sokkal turistásabb is. Az időmbe mindkét sziget nem fért bele és a képek alapján nekem Lanyu sokkal jobban tetszett, s e döntésemet abszolút nem bántam meg.

Mit lehet Lanyu-n csinálni?

Rengeteg érdekes és gyönyörű pont található ezen a kicsiny szigeten, s a távolságok ahhoz túl nagyok, hogy sétálva járjuk őket körbe.

A szigeten körbefutó út 38 kilométer hosszú, amit elvileg sétálva (vagy akár bérelt kerékpárral) is abszolválni lehetne egy nap alatt, viszont én ezt azt alábbi okok miatt nem ajánlom:

– óriási tud lenni a hőség, ami motoron sokkal inkább elviselhető

– az úton sűrűn követik egymást az emelkedők és a lejtők

– a panoráma végig csodás, sűrűn megállva (fotózni) még motorral sem lehet gyorsan haladni – a látnivalókról nem is beszélve, amikhez extra idő kell

– a motorbérlés olcsó (500 tajvani dollár, azaz kb. 4500 forint egy napra) és jogosítvány sem feltétlenül kell hozzá

dsc_1121.JPG

Tényleg minden a motorbérlés mellett szól.

Ha valaki akár csak egészen minimális tapasztalattal rendelkezik robogózás terén, akkor nem lesz gond. Az utak meglepően jók, a forgalom sem vészes (főleg robogók, autó kevés), úgyhogy kényelmesen körbejárható a sziget komoly motoros tapasztalat nélkül is.

Motorral az összes látnivaló körbejárható egy nap alatt, viszont a sziget tényleg hangulatos, úgyhogy érdemes legalább két teljes napot itt eltölteni, hogy rohanás nélkül tudjuk a sziget adottságait kiélvezni.

És akkor a programok és látnivalók:

1. Út menti panoráma

A legjobb program kétséget kizáróan a sziget körbemotorozása. A szigeten körbefutó út a világ egyik legszebb útja kell, hogy legyen: némely szakaszon percenként álltam meg fotózni! Hozzátenném, hogy a napsütés hihetetlenül sokat tud „dobni” a látványon, így ha több napot szánnál e szigetre, de nem szeretnél minden nap motort bérelni, akkor azt olyan napon tedd, amikor napsütés várható (reggelente ezt lehet tudni).

Megjegyezném, hogy a strandok napsütés esetén hihetetlenül fotogének, viszont fehér homokos strand nincs a szigeten. Azok inkább kavicsosak és fura módon inkább szürkék – a távolból jobban néznek ki, mint közelről. Lanyu-re nem elsősorban strandolni kell jönni, de lehet azt is.

dsc_0958.JPG

dsc_1011.JPG

2. Meteorológiai kutatóközpont kilátója

Ha az út menti panoráma nem lenne elég, akkor látogass el a sziget „tetejére” is, ahonnan talán még lélegzetelállítóbb a kilátás! A sziget egyik legmagasabb pontján egy meteorológiai kutatóközpont található, melynek „udvarából” csodás a kilátás. A szigetet átszelő útszakaszról lehet ide felsétálni – kb. 7-800 méter séta, végig emelkedőn, bár megjegyzem, hogy voltak, akik a tiltás ellenére robogóval érkeztek. Belépő nincs, a panoráma abszolút megéri a fáradságot:

dsc_1168_1.JPG

dsc_1218.JPG

3. Túra egy hegyi tóhóz

A sziget déli részén, magasan a hegyen egy kisebb tó is található, gyönyörű erdei környezetben. A „túrát” korán reggel érdemes megtenni, a napközbeni tikkasztó hőségben ugyanis sokkal fárasztóbb ekkora szintemelkedést megtenni – az ösvény kvázi tengerszintről indul.

Az ösvény egy hosszú, de igen rossz állapotban lévő lépcsősorral kezdődik (a főútról látható, az út elhalad mellette – sőt, tábla hirdeti a főút mentén, hogy mindenki saját felelősségére menjen csak fel), amelynek végén az út az erdőben folytatódik. Az ösvényt eltéveszteni nem lehet és egy kisebb szakaszt leszámítva mászni sem kell (van egy szakasz, ahol egy majdnem függőleges falon, kötél segítségével kell kb. három métert le-, majd felmászni), a legfőbb nehézséget a hőség jelentheti. A tó normál edzettségi szinttel körülbelül másfél óra alatt érhető el, s az ösvény itt-ott kifejezetten „forgalmas” tud lenni, ez egy népszerű program a szigetre látogatók körében.

dsc_1059.JPG

4. Hideg vizes forrás

A sziget keleti oldalán, két település között található egy frissítő, hideg vizes forrás, amely hihetetlenül jól tud esni a hőségben, úgyhogy érdemes megállni a sziget körbekirándulása közben. Belépőjegy nincs, a víz inkább hűvös, mint hideg. Bizonyos napszakokban rengeteg ember össze tud itt gyűlni (helyiek-turisták egyaránt).

dsc_0909.JPG

5. Merülés és sznorkeling

Több búvárközpont is található a szigeten, több forrás szerint is kiemelkedően szépnek számít a sziget körüli vizek világa. Nekem sem időm, sem pénzem nem volt itt merülni, így ezt a megállapítást sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Ami a sznorkelinget illeti, érdemes lehet egy sznorkelkirándulásra befizetni (a szállásokon tudnak ez ügyben is segíteni), ugyanis Lanyu körül igen nagyok tudnak lenni a hullámok, különböző napszakokban különböző helyeken lehet érdemes bemenni a vízbe, s az adott napszak jó sznorkelhelyeit a helyiek nyilván jobban ismerik. A hajómenetrend alakulása miatt nekem csupán két napom volt a szigeten (Taitung felé hagytam el a szigetet, ahová heti három hajó közlekedett csak), így a sznorkelinget nem erőltettem, bár biztosan szép, ha híre van.

6. Bepillantás egy különleges kultúrába

Tajvanon sokfelé lehet kínai megszállás előtti, törzsi kultúrával találkozni, többek között Lanyu is a … törzs otthona. Manapság persze nagyobb számú a betelepedett tajvani (és kínai) lakosság, de a kulturális jegyek a mai napig láthatók. Érdekességképpen megjegyezném, hogy a hideg vizes forrásnál beszélgettem egy helyivel – kínai nyelven, szerinte Lanyu az Lanyu, nem Tajvan. De különböző népcsoportok közötti attrocitásokról nem lehet hallani, némi verbális vélemény-nyilvánítástól eltekintve békében élnek egymással a helyiek.

A kulturális látnivalók közül kiemelném például a törzsi, festett kenukat, melyek manapság Lanyu jelképének számítanak, s valóban rengeteget lehet látni belőlük a falvakban. Némi pénzért (hogy pontosan mennyiért, annak nem jártam utána) be is lehet fizetni egy kis csónakázásra valamelyik öbölben, engem ez nem igazán mozgatott meg, úgyhogy kihagytam.

dsc_0943_1.JPG

Az ételeket illetően is különleges Lanyu, a szigetre leginkább jellemző fogás a sült repülőhal, amely amennyire bizarrul néz ki a tányéron, annyira finom:

dsc_0006_1.JPG

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a Fülöp-szigetek legészakibb részén is található egy szigetcsoport, amely mind tájképileg, mind kulturálisan nagyon hasonlít Lanyu-re. A Batanes nevű szigetcsoportról van szó, amely régóta bakancslistás nálam, és bár el még nem jutottam, azért nagyjából ismerem az ottani körülményeket – sok blogot olvastam a környékről.

Tájképileg is (tengerből kiemelkedő hegyes szigetek), viszont a településnevek között is nagy a hasonlóság: Lanyu szigetén lévő települések tradicionális nevei például Iratay és Iranmeylek, míg Batanes szigetein pedig található Ivana, Ibahos, stb települések. Ahogy Lanyu hagyományai (sőt, az emberek kinézete is – sötét bőr, már-már latinos vonásokkal) különböznek Tajvantól, úgy Batanes szigetei is teljesen kitűnnek a Fülöp-szigetek egyéb szigetcsoportjai közül. Lényeg a lényeg, ha tetszik Lanyu, és ha netán a Fülöp-szigeteken jársz, akkor a Batan szigeteken hasonló élményben lehet részed! De Lanyu-ben sem fogsz csalódni, ezt garantálom!

Utamat a blog Facebook-oldalán is követheted, melyen további érdekességeket is találsz, nem csak Tajvanról! 

1 Comment

  1. kbalazs 2018.09.13. at 16:27

    Érdekes helynek látszik, ha megyek még valamikor Tajvanra, igyekszem útba ejteni. Egy pontosítást engedj meg, bár a két csúcsos vég miatt valóban elsőre kenu-szerűek ezek a kis hajók, de az evezés módja miatt (rögzített evezőkkel, két sorban ülve, a menetiránynak háttal eveznek benne) ezek nem kenuk, hanem evezős csónakok.
    http://www.youtube.com/watch?v=bXJVKAxxz5s

    Válasz

Nyomj egy kommentet!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük