Délkelet-Ázsiába készülsz, de nem tudod eldönteni, hogy pontosan hová is mennél szívesen? Íme a legjobb helyek egy csokorba szedve – avagy a nagy délkelet-ázsiai bakancslista!

1-dsc_0916.JPG

A blog legutóbbi írásában azokat az érdekesnek ígérkező délkelet-ázsiai helyeket gyűjtöttem össze, kvázi egy bakancslistába, amelyekre még nem volt szerencsém eljutni, de nagyon mennék. Abban az írásban is megjegyeztem, hogy azokat nem feltétlenül ajánlanám első (vagy akár második) útra a térségben – tudom, hogy nem mindenkinek vannak évei az utazásra és természetesen azt is megértem, hogy a legtöbben a népszerű látnivalókat szeretnék elsősorban felkeresni. Ezek ugyanis nem véletlenül népszerűek. Néhány persze „turistacsapdává” nőtte ki magát az évek során, de ettől még persze milliónyi érdekes hely van a hihetetlenül változatos Délkelet-Ázsiában, amelyet érdemes lehet felkeresni. Éppen ezért egy 1-2-3-4 hetes útra – de akár egy fél éves hosszú utazásra sem feltétlenül egyszerű összeválogatni azokat az állomásokat, amelyeket mindenképpen meg szeretnénk nézni és az időnkbe is beleférhet. Tizenegy ország van a régióban, többségük ráadásul igen méretes. Én összesen közel két teljes évnyi időt töltöttem Délkelet-Ázsiában utazgatva, mégsem tudtam minden népszerű helyre eljutni – bár hozzáteszem, hogy van néhány olyan, ahová abszolút nem is vágyom. Ilyen például Thaiföldön Phuket és Pattaya – az országnak szerintem vannak sokkal szebb részei.

A lényeg, hogy e bejegyzésben a szerintem – és hangsúlyozom, szerintem –  legjobb helyeket gyűjtöm össze Délkelet-Ázsia országaiban, az egyszerűség kedvéért az országnevek szerinti ábécé-sorrendben. Ez egy jó kiindulási alap lehet első-, második-, netán sokadik délkelet-ázsiai utad szervezéséhez! (Ha tudsz olyan szuper helyről, amelyről nem tettem említést, de szerinted helye lenne a listán, oszd meg kommentben!) Mielőtt belecsapnánk a közepébe, azt is szeretném megjegyezni, hogy a gyakorlati információk például útikönyvekben vagy az interneten egyszerűen megtalálhatók, úgyhogy itt most nem részletezném, hogy melyik helyen mennyibe kerül a szállás (ezt amúgy sem lehet egyértelműen megállapítani), vagy, hogy hogyan lehet odajutni és a többi. Tehát:

Brunei:

Brunei esetében a helyzet nagyon egyszerű: miniállam révén csupán néhány olyan hely van az országban, amely „kihagyhatatlan” látnivalónak minősíthető, s ezek ráadásul a fővárosban, illetve annak közvetlen közelében találhatók.

Jellemzően kettő programra fókuszálnak az országot látogató külföldi utazók. Az egyik a főváros látnivalóinak megtekintése, a másik pedig csónakázás a Brunei-folyón. Ez utóbbi kb. fél napos program, de a főváros nevezetes attrakciói is megnézhetők ennyi idő alatt. A legtöbben ezért nem töltenek egy-két napnál többet az országban, már csak azért sem, mert nem egy kimondottan olcsó országról van szó. Annyira nem drága, mint mondjuk Szingapúr, de ami például a szállást illeti, a választási lehetőségek skálája jóval kisebb, s talán ezért a magasabb átlagár.

Amit ne hagyj ki, ha Bruneiben jársz: Sultan Omar Ali Saiffudien mecset, amelyet hatalmas arany kupolájával érdemes nap közben, de este, kivilágítva is megtekinteni. Bruneiben található a világ legnagyobb királyi rezidenciája, az Istana Nurul Iman, illetve ez itt inkább szultáni rezidencia – lényeg a lényeg, hogy a Guiness rekordok könyvébe is bekerült és az épület egyes részei a Brunei-folyóról láthatók.

dscf3473_1.JPG

Sultan Omar Ali Saiffudien mecset

S ha már Brunei-folyó, akkor az azon való csónakázást se hagyd ki – a fővárosban sétálgatva biztosan meg fog találni egy-két csónaktulajdonos, egy bejáratott programról van ugyanis szó – a fő attrakció a főváros melletti Kampong Ayer nevű úszó falu (ilyen Délkelet-Ázsiában többfelé akad, ezt is érdemes megnézni, de nem nyújt többet, mint ugyanez mondjuk az Inle-tavon Mianmarban), de érdekesség továbbá, hogy a folyó mentén a szabadban érdekes állatok, például a borneói nagyorrúmajmok is megfigyelhetők.

Megemlíteném még az Ulu Temburong Nemzeti Parkot, amely szintén érdekesnek tűnik: 550 négyzetkilométernyi esőerdő, gibbonokkal és érdekes madárfajokkal. Ugyanakkor nem vagyok biztos benne, hogy képes olyan élményt nyújtani, amit máshol ne lehetne megtapasztalni, úgyhogy nem hiszem, hogy nagyon sokan látogatják. Bár talán pont ezért lehet érdekes!

Kiknek ajánlom Bruneit: Azoknak, akik mindenhol máshol jártak már Délkelet-Ázsiában, netán ha valaki Kuala Lumpurban tartózkodik és van 2-3 olyan napja, amire nincs ötlete. (A repülőjegy nagyon olcsó tud lenni a maláj fővárosból.) Bruneiről itt is írtam már korábban.

 

Fülöp-szigetek:

Brunei-jel ellentétben a Fülöp-szigeteken óriási a választás lehetősége a meglátogatandó helyeket illetően – elég csak ránézni a térképre: több, mint hétezer szigetből áll az ország. A választást nehezíti, hogy a Cebu Pacific nevű helyi fapados légitársaságnak köszönhetően rengeteg gyönyörű helyre lehet eljutni olcsón és relatíve gyorsan. Én az alábbi sorrendben fedezném fel az országot, ha előről kezdeném:

Az ország legszebb része talán Palawan, főleg El Nido környéke, illetve a közeli Calamian szigetvilág Coron körül. Jó eséllyel ez egyben az ország legturistásabb része is, úgyhogy nagy tud lenni a tömeg, de ez ne tartson vissza! Igen tartalmasan el lehet tölteni akár 8-10 napot is e két szigetvilágban hajókázva szebbnél-szebb szigetek között, ez abszolút kihagyhatalan program, ha már a Fülöp-szigetekre látogatsz.

sam_1173_1.JPG

Strand El Nido környékén

Az ország második leginkább felkapott része Boracay, én is többször írtam már e paradicsomi adottságokkal megáldott szigetről itt a blogon. A sziget az utóbbi évben „bezárt”, megtisztították, néhány üzlete be is zárt és ennek következtében némileg meg is drágult (nincsenek már utcai árusok és szállást is előre kell foglalni). Ettől függetlenül – illetve inkább ennek hatására meg kell nézni, tényleg hihetetlenül gyönyörű a strandja. Furcsállom, hogy amíg Thaiföld hihetetlen népszerűségnek örvend a magyarok körében, addig Boracayra alig akad, aki ellátogat itthonról. Megéri elmenni!

Luzon sziget északi része is népszerű úticél az ország fővárosából, Manilából kiindulva, a magas hegyek között megbúvó rizsteraszok miatt. Én eddig mindig a strandokat részesítettem előnyben a Fülöp-szigeteken, de ha legközelebb az országban járok, akkor mindenképpen megnézem, hogy az országnak ez a része mit tud nyújtani mondjuk észak-Vietnám hegyvidékével összehasonlítva. Magasan van a léc, de képek alapján észak-Luzon is elképesztően gyönyörű. Ha az idődbe belefér, ne hagyd ki!

Ennyiben talán ki is merül az ország kötelező látnivalóinak listája, legalábbis ami a népszerű helyeket illeti. Az országba látogató utazók közül kevesen szánnak időt egyéb helyekre, ugyanis egy Luzon – Boracay – Palawan kört alsóhangon is két-három hét alatt érdemes kivitelezni, hogy ne legyen az út rohanás. A következő szigetek azért még említést érdemelnek:

Siargaót tenném a következő helyre, amely egy igazán kompakt úti cél: fehér homokos strandok, pálmafás off-shore szigetek, világszínvonalú szörf, természetes „sziklamedencék”, fotogén úticélról van tehát szó, amelyet az utóbbi évben fedeztek fel maguknak az utazók.

Siargao után Luzon délkeleti részét, Calaguas szigetét és a Caramoan körüli szigetvilágot emelném ki – a turizmus kevésbé fejlett (ottjártamkor Calaguason szállás például nem is volt – sátrazni lehetett csak), úgyhogy ide kalandos az utazás, de megéri, hiszen e szigetek is igen közel állnak a trópusi paradicsom fogalmázhoz. Ha nem hiszed, nézd meg képeimet itt, itt és itt.

elso_poszt_4.jpg

Calaguas fő strandja egy közeli kilátópontról

Cebu sziget – amelynek azonos nevű központja, Cebu város nem meglepő módon a Cebu Pacific légitársaság központja – is népszerű úticél, bár a várost inkább átszállásra szokta a többség használni. Cebu sziget északi csücskénél Malapascua és Bantayan szigetek már némileg turistásak, illetve déli irányban Oslob település egy bejáratott megálló útközben mondjuk Bohol vagy Siquijor szigete felé menet. Oslob körül a világ legnagyobb halával, a cetcápával lehet együtt úszni, illetve körülbelül egy tucattal, bár nem kimondottam természetes körülmények között (a cetcápákat etetik), így ennek etikai háttere mindig vita tárgya. Bohol a csokihegyekről és a világ legkisebb majomfajáról, a koboldmakiról híres, de a mellette lévő Panglao sziget, valamint a közeli Apo is megér néhány napot – ez utóbbi csodálatos merülőhely. Számomra nagyon kedves, én itt tanultam meg búvárkodni még 2013 elején, hatalmas teknősök és ezerszínű korallmezők között. Siquijor szigetén még nem jártam, bár például a Lonely Planet útikönyvben is listázni szokták – megmondom őszintén, képek alapján engem nem győzött meg.

Guimaras (a világ legjobbjának tartott mangójával és néhány szép stranddal), illetve Camiguin szigete – ahová én is nagyon szívesen mennék! – mondható még némileg turistásnak az ország úti céljai közül. Megemlíteném persze, hogy turizmus alatt én elsősorban a külföldi utazókra gondolok elsősorban, a fülöp-szigeteki emberek is szeretik saját országuk szép helyeit végigjárni, úgyhogy az infrastruktúra rengeteg egyéb szigeten is fejlett. Alighanem nem mi leszünk az első fehér emberek például Batanes vagy Romblon szigetein sem, de, hogy tömeg nincs, az egészen biztos. Szigetország lévén meg kell említenem továbbá, hogy ha valaki elsősorban a búvárkodás miatt keresné fel a Fülöp-szigeteket, akkor kivőbíthető néhány hellyel a fenti lista: az ország legjobb merülőhelye állítólag a Tubbataha nevű korallzátony (a tenger közepén, távol mindentől – búvárhajóval megközelíthető), de híres még Puerto Galera (Mindoro szigetén) és Moalboal (Cebu) is. A már említett Malapascua a rókacápák miatt, Apo a teknősök, Coron környéke pedig történelmi emlékek, például hajóroncsok miatt népszerű merülőhelyek.

Kiknek ajánlom a Fülöp-szigeteket: Akik szeretik a szép strandokat és egyben akiknek nem derogál bevállalni némi kényelmetlen utazást. A legegyszerűbb módja az utazásnak a repülés, de persze azért hajóval és busszal is viszonylag sokat kell közlekedni, ha több helyre is el szeretnénk jutni. Ha már unod Thaiföldet és szeretnél egy teljesen más hangulatú országot megismerni hasonlóan szép strandokkal, akkor a Fülöp-szigetek neked való. Érdemes néhány kevésbé népszerű szigetet is felkeresni.

Indonézia:

Indonézia toronymagasan a legnagyobb területű ország a térségben, ráadásul Indonézia felfedezését bonyolítja, hogy a világ legnagyobb szigetországa is egyben (a legtöbb forrás szerint kb. 14 ezer szigetből áll!). Hogy perspektívába helyezzem ezt az adatot, megjegyezném, hogy több, mint 38 évbe tellene minden egyes szigetét meglátogatni úgy, ha minden nap új szigetre utaznánk. Az ilyen statisztikáknak persze nincs értelme, de talán jól érzékelteti azt, hogy Indonéziát „bejárni” egy élet sem elég. Érdemes tehát a legjobb helyekre fókuszálni!

Indonézia nem egy olyan ország, amelyet egy úton jól meg lehet ismerni, egy-egy régiójának főbb látnivalóit azonban meg lehet tekinteni 1-2-3-4 hetes utakon is akár. Ha már Indonézia, szerintem ezek a helyek kihagyhatatlanok, hogy milyen sorrendben, az egyéni preferencia kérdése:

Bali 

A legtöbb utazó számára Indonézia Balival egyenlő, sőt, korábban találkoztam olyannal, aki nem is tudta, hogy Bali Indonézia része. Tökéletes választás első útra, gyönyörű természeti és kulturális értékekkel megáldott sziget. Az infrastruktúra is fejlett (bár ez a tömegközlekedésről a szigeten nem mondható el), szállás, programszervező-iroda, stb. akad bőven. Balival kapcsolatban nincs titok, tele van az internet Bali látnivalóinak leírásával, akár magyar nyelven is, ide tehát rendkívül egyszerű az utazás. Érdemes legalább egy teljes hetet a szigeten tölteni és ha tengerpartoznál is, azt véleményem szerint Bali helyett inkább valamelyik közeli szigeten tedd, mondjuk a Gili szigetek valamelyikén. Balin is akad azért néhány szép strand, de ezek elérése nem kimondottan kényelmes.

Jáva 

Bali után Indonézia legnépesebb szigete, Jáva a második legnépszerűbb úticél az országban. E szigeten találhatók Indonézia talán legjelentősebb történelmi emlékei (Borobudur és Prambanan templomok mellet egy sor kisebb, néptelen templom lehet még érdekes) és a sziget keleti felén káprázatos természeti látnivalóból sincs hiány: a Bromo vulkán, a Madakaripura és Tumpak Sewu vízesések mind jávai utam fénypontjai voltak. Jáván, a sziget „hosszúkás” elhelyezkedésének köszönhetően kialakult egy bejáratott útvonal, amely – ha az egész szigeten végigmennénk – nagyjából így néz ki: Jakarta (egy napos látogatással Bogorba a botanikus kertbe) – Yogyakarta (a városon túl Borobudur, Prambanan, esetleg Dieng fennsík) – Solo (a város) – Malang (a két vízesés és kisebb templomok) – Cemoro Lawang (Bromo vulkán) – Banyuwangi (Ijen vulkán) az utat vagy Balin busszal, vagy pedig Surabayából elrepülve befejezve. Akad persze más látnivaló is Jáván, de szerintem ezek lennének a kötelezők.

dsc_0286_1.JPG

Napfelkelte a híres Bromo vulkánnál

Szumátra 

Ami Szumátrát illeti, a sziget északi és nyugati részén található a látnivalók többsége. Ide elsősorban a természet szépsége és az érdekes élővilág (orangutánok) miatt jönnek az emberek, s a Medan – Berastagi (Indonézia talán legkönyebben megmászható vulkánja, a Sibayak) – Ketambe (dzsungeltúra orangutánokkal) – Toba-tó (gyönyörű tó egyedi, batak kultúrával) útvonal a sziget északi részén bejáratottnak mondható.

Megjegyezném, hogy sokak számára Bukit Lawang az elsődleges választás a dzsungeltúrát illetően, viszont én hallomásból tudom, hogy ott etetik az állatokat, így a körülmények kevésbé etikusak, mint Ketambe körül. Én Ketambéban jártam és nem bántam meg.

A távolságok miatt az utazás Szumátrán kissé időigényes, a fenti útvonalra én például körülbelül 8 napot szántam. Néhány extra nappal érdemes lehet Nias szigetét is felkeresni – optimális esetben két hét a környékre tökéletes lehet.

Azonban ne hagyjuk ki nyugat-Szumátrát se! A sziget nyugati részén Bukittinggi környéke (és Padang, amely az ország egyik kulináris központja!) kihagyhatatlan. A közeli dzsungelben majdnem teljes pompájában láttam például a világ legnagyobb virágát, a raffléziát (ehhez óriási mázli kell!), de egy igazán érdekes programot, a helyi bikafuttatást is volt szerencsém megnézni az egyik helyi faluban – ezt minden szombaton megrendezik, érdemes így ídőzíteni! Nekem több időm sajnos nem maradt Szumátrára, pedig a Mentawai szigeteket is nagyon megnézném, ha erre jársz és az idődbe belefér, nézd meg őket!

dsc_0631.JPG

Bivalyfuttatás Bukittinggi körül

Nekem valami azt súgja, hogy a sziget déli részén is akadnak érdekes helyek, ezek viszont jóval kevésbé népszerűek, mint észak és nyugat – úgyhogy először te is a fenti helyeket járd végig!

Nusa Tenggara 

A Balitól keletre, Lombok szigettől Timorig terjedő szigetek alkotják Nusa Tenggara régiót. Egy „sziget-láncról” van szó, úgyhogy a legjobb egyik végéből elindulva végigmenni az összesen. A legnépszerűbb szigetek közé Komodo és Rinca (Komodo Nemzeti Park – világszínvonalú merülés, na meg persze a komodói sárkány miatt), Flores sziget (Kelimutu vulkán csodás krátertavaival) és Alor szigete (szintén csodás víz alatti világ) tartoznak, de kulturálisan Sumba és Timor szigetei is nagyon érdekesnek ígérkeznek. Nekem jó eséllyel következő utam ide vezet majd, ha legközelebb lehetőségem lesz Indonéziába utazni.

Szulavézi 

Szulavézi régióban három úti cél tartozik a „kötelezően” meglátogatandó helyek kategóriájába: az egyik a Makassar városból elérhető Toradzsa régió (hihetetlenül érdekes kultúra, bivalyáldozatokkal és több napig tartó temetkezési szertartásokkal), a második a Bunaken szigetcsoport Szulavézi északi részén Manado város körül (világszínvonalú merülőhely, de víz felett is szép); a harmadik pedig a Togean szigetek közép-Szulavézin (gyönyörű strandok és víz alatti világ). Szulavézi formája miatt a logisztika alapból macerás, úgyhogy a régión belül nagyon kevesen utaznak e helyeken túlra. Makassarból viszont érdemes lehet még Bira strandját felkeresni (képeken csodálatos) és ha már idáig eljönnél, akkor a Taka Bonerate nevű szigetcsoportot se hagyd ki – pláne, ha búvárkodsz is!

Kalimantan

A több, mint macerás logisztika miatt (Borneón csak a sziget partvidéke utazható egyszerűen) Kalimantan régióra nem szoktak sok időt szánni az emberek. Elsősorban a banjarmasin-i úszópiac, a Mahakam folyón való csónakázás, illetve a Sangalaki víz alatti természetvédelmi terület (például Kakaban és Derawan szigetek a búvárkodás miatt) az, ami vonz néhány látogatót. Ha érdekel ez a vidék, akkor te is ezekre koncentrálj első utadon.

Maluku 

Maluku szerintem az egész világ egyik legjobb helye. Gyönyörű szigetek alkotják Indonézia legkevésbé turistás régióját és ez a két tulajdonság számomra maga a főnyeremény. Az utazás itt sokkal kevésbé kényelmes, mint a népszerű szigeteken, de a hangulat és a táj szépsége kárpótol mindenért. Ha már Maluku, akkor a Banda– és Kei-szigetek délen kihagyhatatlan úticélok, Maluku felfedezését én is ezeken a szigeteken kezdtem és bármikor nagyon szívesen visszamennék. A régió északi része sokkal változatosabb, tengerből kiemelkedő vulkánokkal (sőt, egy tenger alatti vulkánnal!), itt-ott duzsungelszerű tájjal és Maluku déli részéhez hasonlóan remek strandokkal. Sőt, északon történelmi emlékek is akadnak, például világháborús roncsok a víz alatt és a felett egyaránt, úgyhogy érdemes itt is jól körbenézni. A régió középső része szintén hihetetlenül gyönyörű, itt láttam például életem egyik legszebb standját Buru szigetén, de Sawai környéke is egészen lenyűgöző. Nusa Lauton pedig életemben először láttam cáparajt, sznorkelezve. Nehéz kiválasztani a legjobb helyeket, úgyhogy érdemes minél több szigetet megnézni magunknak!

pasir_panjang_kei_maluku_1.JPG

Pasir Panjang strand Kei Kecil szigetén

Pápua

Pápua toronymagasan legnépszerűbb része Raja Ampat, amiről már több bejegyzésen keresztül is áradoztam, például itt, itt és itt. Ha komolyan érdekel egy indonéziai utazás, biztosan te is hallottál már Raja Ampatról, úgyhogy ha Pápua, akkor Raja Ampat kötelező. Raja Ampaton túl a Baliem völgy talán e régió legturistásabb része, bár ottjártamkor nem sok külföldivel találkoztam – talán a magas árak miatt? A máshol meg nem tapasztalható kultúra és egészen egyedi hangulat miatt néhány napot feltétlenül érdemes itt eltölteni, bár érdemes magas költségekkel számolva érkezni. Erről bővebben itt is írtam már.

Mivel Raja Ampatra a rengeteg sziget miatt akár 2-3 hét is kevésnek tűnhet, és akkor még a Baliem völgybe tartó és az onnan való elutazás is felemészt néhány extra napot, ezért első úton aligha választana bárki is más úticélt Pápuában; de ha netán több időt szánnál a környékre, akkor én azt Manokwari körül, illetve Biak szigetén tenném a helyedben. Előbbinél az Arfak hegységben való túrázás jelent komoly vonzerőt a számomra, Biak körül pedig a kultúra, illetve a világháborús emlékek tűnnek érdekesnek.

dsc_0361_2.JPG

Strand Raja Ampaton

Indonézia a világ egyik legváltozatosabb országa – kulturálisan legalábbis biztosan, úgyhogy tényleg érdemes ide többször – és lehetőleg minél hosszabb időre – visszajönni!

Kiknek ajánlom Indonéziát: Mindenkinek – tényleg, Indonézia annyira változatos, hogy mindenki meg tudja találni a számítását. Első útra, kevés utazós tapasztalattal érdemes lehet Balin kezdeni, majd későbbi utakon felkeresni az ország többi részét.

Kambodzsa:

Kambodzsa Thaiföld után a régió talán legegyszerűbben utazható országa, hiszen a népszerű látnivalók száma kicsi (most tekintsünk el a ténytől, hogy például Angkoron belül számos templomot be lehet járni, itt most Angkorra, mint látnivalóra gondolok), s köztük a távolság is elhanyagolható.

Kambodzsa legnagyobb attrakciója kétségtelenül Angkor romvárosa, ez tényleg kihagyhatatlan, viszont ezen túl véleményem szerint az ország szigeteit is érdemes felkeresni – a strandok szerintem sokkal jobbak, mint Thaiföldön, már csak a jóval kisebb tömeg miatt is. Koh Rong és Koh Rong Samloem egyaránt szép strandokkal büszkélkedhet, néhány napos pihenésre tökéletes választás lehet mindkét sziget. Ezeken túl szerintem a fővárosban is érdemes lehet egy-két napot eltölteni, a  véres múltból ittmaradt látnivalók mellett megjegyezném, hogy nagyon sokat fejlődött az utóbbi években – pár éve még hatalmas kosz jellemezte mindenütt, manapság – a kínai beruházásoknak köszönhetően – kicsinosították az egész várost. Phnom Penhben érdemes egy komfortosabb szálláson megszállni – gombamód elszaporodtak a tetőtéri medencés, közép- és felsőkategóriás szállások, akár már 30-40 dollár körül meg lehet egy ilyenben szállni, két főre, svédasztalos reggelivel. Kambodzsában nincs más „kötelező” látnivaló, viszont némi extra idővel érdemes lehet Kampot (és Kep) városoknál a szigetek és a főváros között egy megállót beiktatni. Nyugis hangulat, remek ételek és kirándulási lehetőségek (Bokor hegység és borsültetvények) jellemzik ezt a vidéket, érdemes megnézni.

Ha netán további bakancslistás ajánlásokra vágysz Kambodzsából, akkor kattints ide.

dscf4312_3.JPG

Angkor Wat

Kiknek ajánlom Kambodzsát: Ha már jártál Thaiföldön és tetszett (kinek ne tetszene?!), akkor nézd meg Kambodzsát is, nem fogsz csalódni – a strandokban legalábbis semmiképp. Illetve Angkort mindenkinek látnia kéne legalább egyszer, valóságos csoda, úgyhogy Kambodzsát mindenkinek csak ajánlani tudom!

Kicsit hosszúra nyúlt, de ez nem véletlen – Délkelet-Ázsia tényleg csodálatos! Ha valami lemaradt volna, írd meg kommentben! 

Addig is nézz rá a blog Facebook oldalára és kövesd azt, na meg van egy Instagram oldalam is, szuper fényképekkel!  Köszönöm a figyelmed!

 

Nyomj egy kommentet!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük