Tengerparti helyeken igen népszerű elfoglaltság az úgynevezett island hopping, melynek lényege, hogy hajóval körbevisznek a környéken található gyönyörű stranddal vagy mesés tájképpel megáldott szigeteken, már ahol van, persze. A Fülöp-szigeteken van, az ország ugyanis több, mint 7 ezer szigetből áll, így itt természetesen van miből válogatni. E program népszerűségét jól érzékelteti, hogy olyan hely is van, ahol a turizmus az island hopping-ra épül. Ilyen például El Nido. El Nido-ban és a többi turistás helyen azonban az island hopping már-már iparág, ahol az embernek olyan érzése van, mintha futószalagon vinnék végig az egyes megállókon, ráadásul mindezt tömegben. Elveszik az egésznek a varázsa. Ha egy kicsit kalandosabbak vagyunk, akkor viszont olyan helyekre bukkanhatunk, ahol rajtunk kívül nem lesz más a közeli szigeteken és azt is mi döntjük el, hogy hová mikor menjünk. Átélhetjük még a felfedezés érzését, csak tudni kell, merre keressük!

Ahogy arról a blog legelső bejegyzésében is részletesen beszámoltam, a blog egyik célja, hogy felhívja a kedves olvasó figyelmét, hogy az útikönyvekben szereplő helyeken túlra is érdemes utazni; csodálatos élményekben lehet részünk akkor is, ha letérünk a mások által kitaposott ösvényről. A turistás helyek okkal turistásak, viszont sokszor elveszik a varázsuk, hiszen szép helyeken általában csak ront a tájképen az infrastrukturális fejlesztés. A tömegről nem is beszélve. Ehhez képest vannak olyan – egyelőre – ismeretlen helyek szerte a világban, amit még nem fedeztek fel a turisták, ezért komoly fejlesztések sem történtek még. Ilyen hely a Fülöp-szigeteken például a blogon már bemutatott Caramoan, vagy Calaguas.

E bejegyzésben a kiépítettség és az élmény kettősségét a Fülöp-szigeteken igen népszerű elfoglaltság, az úgynevezett island hopping két végletes formája közötti összehasonlításon keresztül mutatom be. Az országban, ami 7 ezer szigetből áll, kötelező program ugyanis az island hopping, a kisebb, általában lakatlan szigetekre történő látogatás, ezt előbb-utóbb mindenki kipróbálja, aki az országba utazik. Többek között igaz ez Thaiföldre, de akár Indonéziára is, sőt gyakorlatilag minden országra, ahol szigetek találhatók.

Ahogy az a bevezetőből kiderül, az island hopping-nak általában két végletes formája van: az egyik a minden részletre kiterjedő, előre leszervezett program, ami esetében vagy egy már meglévő csoporthoz csatlakozunk, vagy pedig több érdeklődőt vonnak össze egy csoporttá. Ezzel a modellel a turistás helyeken találkozhatunk, ahol jellemzően könnyen összejön egy csoportnyi érdeklődő. A másik pedig egy szimpla hajóbérlést takar, ami az üzemanyagon és a személyzeten kívül teljes szabadságot biztosít, ételt és egyéb szolgáltatásokat az esetek többségében nem. Nem meglepő módon, ezzel a modellel a turistamentes helyeken találkozhatunk, ahol jellemzően nincs annyi vendég, akik miatt megérné a szervezett túrákhoz szükséges infrastruktúrát fenntartani.

Tipikus, island hopping-ra használt hajó. 

     E bejegyzésben a szuperturistás, mégis gyönyörű és hangulatos El Nido-t és a turistamentes, viszont szintén maradandó élményt nyújtó Caramoan-t fogom összehasonlítani, mint a két island hopping modell iskolapéldáját, hogy egy fülöp-szigeteki utazás esetén tudjuk, mire számítsunk. Gyorsan le is szögezném, hogy a választás szempontjából nincs értelme az összehasonlításnak, ugyanis általában egy helyen csupán az egyik modell elérhető. Az összehasonlításnak ugyanakkor azért van értelme, mert sokan a turistamentes helyekről és az ottani island hopping-ról egyrészt nem is tudnak, másrészt ez a fajta island hopping szerintem sokkal élvezetesebb. Bár tény, hogy az élmény minőségéhez a szigeteken is sok múlik. Itt meg is jegyezném, hogy némely helyen, például a szintén nagyon népszerű Coron-ban e két véglet közötti megoldás is elérhető, nevezetesen az uniformizált, bejáratott útvonalas kirándulásokon túl lehetőségünk van az útitervet magunk összeállítani, viszont itt jellemzően az egyes attrakcióknál belépődíjat kell fizetni, legyen az egy sziget vagy egy sznorkel-hely.  Így tulajdonképpen a kirándulás nem feltétlenül lesz sokkal olcsóbb (a szervezett kirándulás ára tartalmazza a belépőket), de mégis szabadabban rakhatjuk össze a programot.

Ez a kép például az egyik Coron közelében található szigetről készült, arra is gyönyörű a táj. 

     Tehát kezdjük El Nido-val és az uniformizált, minden részletre kiterjedő kirándulással. El Nido már évek óta a nagyipari turizmus színtere: van A, B, C és D jelű túra, melyek között átfedés nincs, az útvonal és a menetrend fix, sőt, még az ebéd is fix (általában grillezett hal és tengeri herkentyűk, rizs, valamint saláta és gyümölcsök). El Nido-ban csupán annyi a dolgunk, hogy hátradőljünk és élvezzük a show-t.

A menü szinte minden kiránduláson ugyanaz, így nem árt, ha szeretjük a halat és a tengeri herkentyűket.

     Ha egy hasonlattal kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy El Nido tulajdonképpen olyan, mint egy gyorsétterem. Azt kapod, amit a kínálatból választasz, se többet, se kevesebbet. Amennyi turista megfordul El Nido-ban, másképp ez nem is működhetne. Gondoljunk bele, ha a hajóbérlés olcsó lenne, akkor mindenki a legjobb helyekre menne csak. Főszezonban az emberek nem férnének el a szigeteken.

El Nido-ban nem ritka a sűrű forgalom.

     Ehhez képest Caramoan olyan, mint egy középkategóriás étterem, ahol meghallgatják az egyes kérelmeket/panaszokat. Szeretnél extra feltétet a pizzán? (Plusz egy sziget?) Nem gond. Szeretnél egy kis desszertet? Ott éjszakázhatsz egy szigeten teljesen egyedül. Sőt, ha időszűkében vagy, még fél adagot is adnak. A turistamentes helyek esetében viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely szigetek mit nyújtanak, hiszen itt mi magunk rakhatjuk össze az útvonalat. Ez az információgyűjtés viszont nem mindig egyszerű, nem meglepő módon ezekről a helyekről kevesebb az értékes információ.

Tippek, hogy hogyan hozzuk ki a maximumot az island hopping-ból Caramoan-on, vagy egy Caramoan-hoz hasonló, kevésbé turistás helyen:

• Járjunk utána, hogy egyáltalán mely szigetek látogathatók, és ami fontosabb, hogy mely szigetekre érdemes a látogatás. Érdekesség például, hogy több ország tévéstábja is a Caramoan körüli szigeteken forgatja a Survivor nevű tévé show-t és az általuk használt szigetek a forgatási napokon/heteken nem látogathatók, így érdemes utánajárni, hogy mely szigetek vannak „lezárva” a turisták elől. Ez azonban ritka, a legtöbb helyen oda megyünk, ahova szeretnénk, szóval tudjuk előre, hogy hová is szeretnénk!

A gyönyörű környezet adott a tv show-hoz. 

• Előre állapodjunk meg az árban, valamint abban, hogy az mit tartalmaz. Sőt, ha lehet, ezt kérjük írásban. Nem mindenhol persze, de azért nem ritka, hogy a külföldi utazóból minél több pénzt próbálnak kisajtolni, akár mondvacsinált ürüggyel is. Ilyen próbálkozás például az „üzemanyagot nem tartalmazta a megbeszélt ár”. A kirándulás minden aspektusára térjünk ki még a megállapodás előtt: milyen hosszú időtartamra szól a bérlés? Mely szigetekre? Kell-e külön belépődíjakat fizetni? Ha látják, hogy nem kezdők vagyunk és már az elején átbeszélünk mindent, akkor jó eséllyel lehúzással már nem fognak próbálkozni.

• Próbáljunk meg minél több embert összeszedni, hiszen az árak jellemzően nem egy főre vannak megadva, hanem egy hajóra. Ez sem mindig egyszerű, de általában nem is lehetetlen, hiszen, ahol vannak a közelben érdekes és látogatható szigetek, oda jó eséllyel mindenki menni akar. Itt már volt arról szó, hogy például Caramoan-ba csak az island hopping miatt érdemes jönni, azon túl sokat nem kínál a környék. Az island hopping viszont gyönyörű szigetek között történik.

• Próbáljunk minél több mindent magunk intézni, gondolok itt elsősorban az étkezésre. A legtöbb helyen bevett szokás, hogy még a falu piacán, olcsón bevásárolunk friss halból/csirkéből/zöldségekből/rizsből/stb., amit a hajó személyzete egy általunk választott, szimpatikus szigeten elkészít nekünk. Ha így szeretnénk eljárni, akkor érdemes úgy bevásárolni, hogy abból a személyzetnek is jusson (ez általában 1 vagy 2 fő, a hajó méretétől függően). Szintén akkor jövünk ki a legjobban, ha minél több ember összejön egy kirándulásra. Nem árt, ha van nálunk némi aprópénz a túrán, egyes szigeteken egy jelképes 100 peso-s díjért cserébe használhatók pihenőhelyek (elosztható a csoport között), sőt, néhol még ebédet is vásárolhatunk helyi árusoktól (pl. helyben fogott rák rizzsel, Cotivas szigeten kb. 500 peso/kg), ha éppen nem csomagoltunk magunkkal. Ez viszont lényegesen drágább, mint ha magunk vásárolnánk be.

Ilyen pihenőket használhatunk némi aprópénzért cserébe.

• Ha szeretnénk egy szigeten éjszakázni, ami sok helyen népszerű és olcsó, akkor kérjük ki a helyiek véleményét, Caramoan néhány szigetén ugyanis például elszaporodtak a kígyók, így azokon a szigeteken sátorban éjszakázás konkrétan nem ajánlatos.

 Ez a kirándulástól ne riasszon el senkit. Ázsiában többfelé, földön-vízben egyaránt találhatók olyan élőlények, amik bár veszélyesek lehetnek, a valóságban viszont rendkívül minimális az esélye akár a találkozásnak is. Annak meg pláne, hogy ezek az élőlények meg is támadjanak, jellemzően jobban félnek tőlünk, emberektől, mint mi tőlük. Mondanom sem kell, az általam meglátogatott 4 szigeten kígyók nyomát sem láttam.

Végezetül kiemelném, hogy az ismeretlen helyek, mint Caramoan, már csak a máshol tapasztalható tömeg hiánya miatt is képesek nagy élményt nyújtani. Úgy gondolom, hogy az új felfedezésének az élménye az, ami miatt a legtöbb utazó utazik, ez az, amit mindenki szeretne átélni. Nem csak új helyek felfedezésére, de új élmények felfedezésére is gondolok. Hiszen annak, aki először jár Ázsiában, Bangkok is új, az ottani forgatag is olyan élmény, amit nem lehet máshol, ugyanúgy megtapasztalni. Azért indulunk el valahová, hogy olyat lássunk és olyat éljünk át, amit korábban még nem. Ha viszont közben olyan helyre jutunk, amit rajtunk kívül nem sokan ismernek, mégis gyönyörű, az maga a katarzis.

Sabitang Laya sziget egyik strandja, Caramoan körül. 

     Természetesen El Nido-t is maximálisan ajánlom, mint úti célt, a Bacuit szigetvilág szigetei valóban lenyűgöző látványt nyújtanak, viszont ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy megfelelő elvárásokkal menjünk, hogy ne érjen csalódás. Tény, hogy a Robinson Crusoe-féle elveszettség érzetét nem ezeken a szigeteken fogjuk átélni. Ahhoz menjünk Caramoan-ra.

A bejegyzés végén pedig szeretném megosztani legújabb videóm a Caramoan körüli island hopping-ról:

Ez pedig a korábbi, első rész:

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!